Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

A Lytierses monda és a megkötés szokása

zsölték körül a derekukat. Ezt a gyíkot Szent György nap előtt kellett megfogni. Besenyőteleken, amikor az aratók látták a gazdát közeledni, az egyik kévekötőlány búzaszálakból kötelet sodort. A gazda megérkezésekor a háta mögé osont úgy, hogy észre ne vegye és a karját vagy a derekát átkötötte. A gazda tudta, hogy az aratókat meg kell ajándékoznia, mert különben szégyenszemre összekötött kézzel vagy derékkal kellett volna végigmennie a falun. A feloldozásért a lányoknak kendőt, a férfiaknak pálinkát adott. Az ajándék viszonzásaként az aratók ún. szalmakosarat készítettek a gazdának. A Nógrád megyei Litkén az uraság, vagy a haszonbérlő először kiment megnézni az aratást, a marokszedő összefogott egy maroknyi búzaszálat, közéfogott egy pár szál virágot és megkötötte az úr karját, ki a feloldozásért áldomást adott. A kaszások a kezdő vágást az Uram, Jézusom, segíts! szavakkal tették meg.

14 A Zoboralji magyarok hasonlóan kezdték az aratást. Amikor az első kaszás egy vágást tett, mindenki vett egy szálat az első vágásból, a derekát körülkötötte, hogy ne fájduljon meg. Gimesi adat szerint a gazdának virágból, gabonából készített csokrot kötöttek a bal karjára. A marokszedő a tulajdonost így köszöntötte: „Dicsértessék a Jézus Krisztus. Fogadja tőlünk ezt a kis ajándékot. Isten áldja meg a gazdurat, éltesse sokáig munkásaival együtt!" Kolonban és Pogrányban hasonlóan köszöntötték a tulajdonost, akinek a karjára virágcsokrot kötöttek. Nagycétényben a gazda bal karjára három szál virággal díszített búzakalászt erősítettek. A gazda pénzt vagy pálinkát adott az aratóknak. A Csallóközben hasonlóan megkötötték a tulajdonost. Ha az ispán vagy a felesége ment ki az aratókhoz, azokat is megkötötték búzaszálakkal ; rendszerint a karjukat kötötték körül virággal díszített búzafonattal. Ajándék, áldomás, megvendégelés soha nem maradt el.

15 14 Madarassy : i. m. 15 A recens hagyományból való adatok részint saját gyűjtéseim (Felvidék, Zobor-alja, Csallóköz, Szatmár stb.), részint kérdőívemre adott válaszok: Kapros Márta (Litke, Piricse, Ibrány, Nyírlugos), Zsoldos Julianna (Makkoshotyka), Bőgős Ilona (Domoszló), Csiszár Árpád (Bereg), Szabó Zsuzsanna (Végardó, Edelény, Égerszög), Bodó Sándor (Bodrogköz), Szabó Margit (Besenyőtelek).