Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)
Mitikus lények a mezőgazdasági hagyományban
a gabona szellemének létezését következtették ki. Nem szándékozunk az idevonatkozó teóriák felülvizsgálata elé vágni. 244 Utalnunk kell azonban már most a kérdés rendkívüli bonyolultságára. Az első kérdés magára a Korndämonra vonatkozik. Léteztek-e egyáltalán gabonaszellemek a magyar parasztok képzeletvilágában ? Azok a szólások, amelyek aratáskor elhangzanak, valóban a gabonadémonok egykori emlékét őrzik-e? Ugyanis aratás alkalmával a természeti valóságnak megfelelően különböző mezei állatok (nyúl, fürj) tűnnek fel az aratók előtt, amelyek a munkások elől ténylegesen előre húzódnak, és igen gyakran az utolsó csomóban lapulnak meg. Egy nyíradonyi adat egészen világosan rámutat arra, hogy az aratók körülállták az utolsó, még le nem aratott gabonát, és az abban lapuló nyulat próbálták agyonütni. Ez a törekvés egészen természetesnek tűnik, azonban az ilyen nyúlfogáshoz fűződő hiedelem az aratásvégi szokásnak mélyebb gyökerére és funkciójára világít rá. A leütött nyúl neméből a szerencséjüket következtetik ki. Ha a nyúl hím, szerencséjük lesz, ha nőstény, akkor elpártol tőlük a szerencse. A kévekötő fának az utolsó gabonacsomóra irányzott dobása nemcsak a gabonadémon létezését tételezi fel, hanem bizonyítékul szolgál az ezzel összefüggő aratásvégi áldozati szokásokhoz. Schmidt L. kimutatta, hogy aratás befejezésekor - különösen Nyugat-Európában - az aratók sarlóikat eldobták. A sarlónak az eldobása bizonyos céllal történt : vagy az áldozati állatra, vagy az utolsó kévére irányozva vetették el. Közép-Európából, így Alsó-Ausztriából, Burgerland középső területéről is ismeretes a sarlódobás szokása, de ma már ezzel csak az aratás befejezését fejezik ki, amikor a kévekötő nők a sarlót az utolsó kéve kötözése után a hátuk mögé dobják. 245 Említettük, hogy angol aratószokás szerint a lábon hagyott utolsó gabonát a sarló eldobásával igyekeztek lemetszeni. 246 A kévekötő fának, a sarlónak vagy a botnak az utolsó kévébe, ille244 Ezekkel a kérdésekkel Az agrárkultusz kutatása a magyar és az európai folklórban c. könyvemben foglalkozom. 245 Schmidt L.: i. m. 42, 153-154. 246 Frazer J. G.: i. m. 1928. 658.
