Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Mitikus lények a mezőgazdasági hagyományban

él, mint az imént vizsgált nyúllal kapcsolatban. Az idetartozó aratásvégi szólások lényegében megegyeznek, csak a farkassal helyettesítve. Általában elterjedt az a hit, hogy a farkas az utolsó kévében ül. Ném^t nyelvterületen az utolsó gabonakévét farkasnak, rozsfarkasnak vagy zabfarkasnak nevezik a learatott gabonafajtának megfelelően.

210 Sziléziában, amikor az aratók az utolsó vágást teszik, összegyűlnek, hogy megfogják a farkast.

211 Mecklenburgban az utolsó gabonát farkasnak nevezik, és az a férfi fogja meg a farkast, aki azt lekaszálja.

212 Lotharingiában arra a férfira, aki az utolsó gabonát aratja, azt mondják: „Megöli az aratókutyát" .

21

* Franciaországban annak az embernek, aki az utolsó gabonát aratja, azt mondják: „Te fogod megölni a farkast".

214 Wanzlebenben, Magdeburg mellett, a férfiak cséplés után hosszú sorban felvonulnak, egy férfit láncon vezetnek, aki kicsépelt szalmába van csavarva, és farkasnak nevezik.

215 Az idevonatkozó példákkal szeretnénk az alábbi magyar adatokat értelmezni. Takáts Sándor Kecskemét XVII. századi pásztorkodásról publikált tanulmányában írja: „Igen okos szokás volt Kecskeméten, hogy a pásztorokat vagy egészen, vagy részben marhával fizették, mert ily módon a pásztorokból idővel gazdák lettek. Azon nem kellett búsulniok, hogy földjük nincs, mert hisz a város minden lakójának ingyen adott földet. A kapott földet csak fel kellett fogni, megépíteni, törni, telekerekíteni s bekompolni. Ha a kompolás (bekerítés) megvolt, az új gazda beülhetett a sajátjába, s ha megfizette a sarlópénzt és a farkaskévét (pennatikum), semmi baja nem volt; még csak a gazdája sem hamargatta, mint azelőtt.

216 210 Mannhardt W.: i. m. 1904-1905. II. 318-323.; Frazer J. G.: i. m. 1928. •652-655. 211 Drechsler P.: i. m. 64. 212 Frazer J. G.: i. m. 1928. 653. 213 Frazer J. G.: i. m. 1928. 653. 214 Frazer J. G.: i. m. 1928. 655. 215 Frazer J. G.: i. m. 1928. 654. 216 Takáts S.: Régi pásztori élet. Magyar Nyelvőr, XXXII. 1938. 154.