Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Mitikus lények a mezőgazdasági hagyományban

gabonadémonként a német nyelvterületen széles körben ismeretes.

205 Mint a termékenység állata a gabonaföldön tartózkodik, és az aratók elől az utolsó kévébe húzódik.

206 Anhall vidékén némely helyen, amikor a gabona már le van aratva, és csak néhány szál áll lábon, azt szokták mondani: „Nemsokára jön a nyúl!" vagy az aratók ezt kiáltják egymásnak: „Nézd csak, hogy ugrik ki mindjárt a nyúl!" Kelet-Poroszországban úgy vélik, a nyúl benne ül az utolsó le nem aratott gabonában. Az utolsó aratónak kell kikergetni belőle. Németország több vidékén az utolsó kévét „nyúl"-nak nevezik. Gallowayban (Anglia) az utolsó lábon álló gabona learatását a „nyúl levágásának" nevezik. Egy maréknyi gabonát, amely a nyulat képezi, lábon hagynak. Ezt a kis gabonacsomót háromfelé osztják, összefonják, és a kalászokat bogba kötik. Az aratók néhány lépésnyiről sarlójukat a „nyúl" felé dobják, hogy azt megöljék, azaz levágják. Mindaddig kísérleteznek, amíg sikerül sarlójukkal a kis gabonacsomót lemetszeni. Az így levágott nyulat hazaviszik és a következő aratásig megőrzik. Norvégiában annak az embernek, aki a nyulat megöli, társait „nyúlvérrel" kell megitatnia pálinka alakjában. Ha Lesbosban két szomszédos földön egy időben folyik az aratás, mindkét fél igyekszik, hogy elsőnek készüljön el, és a szomszéd földjére kergethesse a nyulat. Azok az aratók, akiknek ez sikerül, úgy vélik, hogy a jövő évi aratásuk jobb lesz. Az utolsó gabonacsomót learató emberrel kapcsolatban az a szólás, hogy „megöli a nyulat",illetőleg az a hiedelem, hogy a nyúl a gabonában tartózkodik és az utolsó csomóba húzódik, ismeretes még Svédországban, Hollandiában, Norvégiában, Finnországban, Franciaországban és Olaszországban.

207 Svédországban aratáskor és szénakaszáláskor egyformán ismeretes a nyúl levágása. Amikor a mezőnek vagy a gabonaföldnek csak egy kis sarka van hátra, a munkások kiabálni kezdenek, ugrálnak, 205 Harmjanz H.-Röhr E.: Atlas der deutschen Volkskunde, 5. Lieferung. Leipzig-Hannover, 1939. Karte 92-94. 206 Wörterbuch... i. m. 298, 435-436. 207 Az idézett adatokat 1. Frazer J. G.: i. m. 1951. 279-280.; Uő.: i. m. 1928. 658-659.; Rantasalo A. V.: i. m. V. 48-50.; Liungman W.: i. m. I. 273-274.; Eskeröd A.: i. m. 182-200.