Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Mitikus lények a mezőgazdasági hagyományban

említi az aratási menetben vitt antropomorf figurát, amelyet fából faragtak. Bényben az uradalmi aratás befejezésekor hatalmas koszorút kötöttek válogatott búzakalászokból. A koszorút élénk színű - kék, piros, zöld, sárga, fehér - szövetdarabokkal és szalmából font bojtokkal, csüngőkkel díszítették. A koszorúra fából faragott és felöltöztetett legényt és leányt helyeztek. Az egészet rúdra tették és bevitték a bérlő udvarára, ahol mulatsággal és tánccal fejezték be a felvonulást.

100 Manga J. az érsek vadkerti (Nógrád m.) aratási felvonulás „kellékei" között említi a kettős antropomorf figurát. A női és férfi figurát, amelyet menyasszonynak és vőlegénynek alakítottak, ekeállványon vontatták. A bábukat szalmából alakították ki. Fejüket rongyból formálták, fehér vászonnal körülkötötték és befestették. A menetben elöl vitték a legények rúdon az aratókoszorút, mögöttük húzták az eketaligát a bábukkal és a sort az aratók zárták be.

101 Hasonló aratási ember alakú bábukról emlékezik meg A magyarság néprajzában Szendrey Zs. és Szendrey Á. A szokást Edelényből (Borsod m.) említik forrásra való hivatkozás nélkül. Az aratás befejezésekor nagy koszorút kötöttek. A menetben négy ember vitte. Utánuk két póznán egy-egy kitömött bábut vittek. Az egyik férfi, a másik női alak. Nótaszóval vonult a menet a falun végig. A koszorúvivőket csuromvizessé öntözték a falu lakosai. Amikor a koszorút és a bábukat átadták, a bábukat a legények összekoccantották, összeérintették.

102 Edelényben a szokást a II. világháborúig gyakorolták. A helyszínen feljegyeztem a hagyományra vonatkozó emlékeket a szokásban egykor részt vevő aratóktól. A helyszíni kutatás nyomán azt állapítottam meg, hogy ez az aratási szokás valójában kizárólagosan csak az uradalmi aratás befejezésekor fordult elő. Az aratók a kepésgazda házánál gyűltek össze. Általában három koszorút készí100 Novak J. L.: Adatok Bény község néprajzához. Néprajzi Értesítő, XIV. 1913. 46. 101 Manga J.: Erntebräuche und Erntelieder der Palozen. Acta Ethnographica, VIII. 1959. 259. 102 Szendrey Zs.-Szendrey Á.: Szokások. In: A magyarság néprajza, IV. Budapest, 1943. 229-230.