Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Mitikus lények a mezőgazdasági hagyományban

erő gondolata, az a mágikus eljárás, amelynek fő célja, hogy a gabona vegetációs erejét megtartsák, visszairányítsák a földbe, amely erőnek ott meg kell maradnia a következő vetésig. Zelenin D. az aratási szokásokban az összefüggéseket helyesen felismerve mutatott rá ezekre a kérdésekre.

95 Utóbb Propp V. J. vizsgálta meg igen alaposan az idetartozó anyagot. Rámutat arra, hogy az utolsó szálakban (boroda) a termékenységet akarják megőrizni, azt, hogy a földből a magba került erő ismét visszakerüljön a földbe. Akár a tarlón maradtak az erőt jelképező kalászok, akár bevitték a gazdának feldíszített kéve, koszorú stb. formájában, az erő, a termékenység visszaadására, megőrzésére irányuló törekvés megőrződött az ezekből származó magok vetőmag közé való keverésében. Propp V. J. kitűnő módszerét az anyag elemzésére más helyen tárgyaljuk. Itt még utalunk arra a fontos megállapításra, hogy a Mannhardt-i elképzelésekkel „gyönyörűen" magyarázhatók az orosz aratási rítusok.

96 Nilsson M. P. hatalmas anyag áttekintése után ugyancsak azt az eredményt szűrte le, hogy a cél az erő átmentése az egyik vegetációs periódusból a másikba és ez a törekvés az aratási és vetési szokásokban szemmel láthatóvá válik.

97 Mindezek után arra a kérdésre, hogy mivel magyarázhatók azok a szólások, amelyek aratás végén az öregasszony, boba, baba, Kornmutter stb. megjelölésére vonatkoznak, az eddigi gondolatmenetet követve csak hangsúlyozhatjuk, hogy a részletek és a legfontosabb jellemző vonások tanulsága nyomán, a vegetációs erőnek, a termékenység átvitelének a gondolatával állunk szemben. Mindez pedig akár a gabonában, akár a gabonával azonosított, megjelenített mitikus lényekben jut kifejezésre, mindenképpen a földművelő kultúra ősi, varázslattal, mágikus cselekvésekkel, hiedelmekkel öszszefonódott rétegéhez tartozik. Az aratásvégi szólások, terminológiák vándorlásának útjait nincs szándékunkban követni. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül a magyar délibabára, búzababára vonatkozó átvételi és átadási 95 Zelenin D. : i. m. 38-42. 96Propp V. J.: Russzkije... i. m. 66-67. 97 Nilsson M. P.: Geschichte der griechischen Religion, I. München, 1941. 46.