Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)
Mitikus lények a mezőgazdasági hagyományban
Az európai aratási szokások és hiedelmek antropomorf szellemlényeire vonatkozó jellemző adatait különös figyelemmel a terminológiai összefüggésekre a fentiekben megkíséreltük összefoglalni. Az idevonatkozó hatalmas anyagból leszűrhető tanulságok figyelem előtt tartásával csak a legfontosabb példákra hivatkozhatunk. Az európai néphagyomány rendkívül gazdag az aratási szokások és hiedelmek tekintetében. A mellékvágányokra való elkerülés veszélyét azzal a határozott szemponttal igyekeztünk kerülni, hogy szigorúan ragaszkodtunk a terminológia által eleve körülhatárolt hiedelem-, illetve szokáskör bemutatásához. Amint kitűnik, a terminológiai vizsgálat fontos eredményhez vezetett. Az anyag rendszerezése nyomán az elvi szempontoknak megfelelően különböző irányból kell megközelítenünk a felmerülő kérdéseket. Utaljunk a legfontosabb problémakörökre: 1. a terminológia változatossága; tartalmi összefüggések, 2. a látható és a láthatatlan szellemlény; a különbséget kifejező fogalmak, 3. szokások és hiedelmek a különböző fogalmakkal illetett tárgyi vagy egyéb objektumokkal kapcsolatban. Az aratási hagyományban a következő fogalmakkal ismerkedtünk meg: baba, stary, dedo, zobrák, Ahe, Kornmutter, Kornweib, Kornmädchen, Kornvater, Maiden, cailleach, skurekail, gammelmanden, mireasa, nevesta, mlada, pellon morsian, Weizenbraut, bor oda és ezeknek a különböző összetételű variánsai, valamint a poludnica és fogalomköre. A változatos terminológia önkényes magyarázatokra nyújtott alkalmat és rendkívül megnehezítette a kutatóknak az összefüggések felismerését. A vizsgálat döntő lépését jelenti : a terminológia-komplexum két nagy csoportra való különítése. Ezzel a legalapvetőbb problémák megoldásához kerülünk közelebb. Az első csoportba a szokásoknak és hiedelmeknek - így a fogalomkörnek - az a csoportja tartozik, amelyik az első, utolsó kévével, az ebből készített különböző antropomorf bábuval, az arató személlyel áll kapcsolatban. A másik csoportba pedig a gabonaföldön, a mezőn tartózkodó szellemlényekre vonatkozó hiedelmek, elképzelések sorolhatók. Az első csoportot terminológiai tekintetben az öreg jelentésű fogalmak, a
