Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Mitikus lények a mezőgazdasági hagyományban

keverték. Az első kéve magjainak különös termékenyítő erőt tulajdonítottak.

36 A bábának nevezett utolsó kéve mellett a keleti szlávok körében, így az ukránoknál dyka baba az a szellemlény, amelyik a gabonában tartózkodik. Igen gyakran vasbábának nevezik ezt a gabonába rejtőző, benne ülő nőalakot. Vannak adatok, melyek arra mutatnak, hogy az erdei démonok, ruszalkák is megjelennek a mezőn, rendszerint akkor, amikor a gabona érni kezd. Szétbontják hosszú hajukat, búzavirágokba, kalászokba öltöznek és táncolnak, énekelnek.

36

'

1 Zelenin D. utal arra, hogy a keleti szlávok mezei démona a poludnica, a polebik. Fő funkciójuk a vetés őrzése.

37 A délszláv aratási hagyományban éppenúgy, mint a többi szláv nép agrárrítusaiban, a babára vonatkozó adatokat két csoportba sorolhatjuk. A szerbeknél, a horvátoknál és a bolgároknál az utolsó kéve elnevezésére megtaláljuk a baba fogalmat. Gyakran a babának nevezett utolsó kévét ember alakúvá formálták. Női inget adtak rá. Körülhordozták a falun. Vízbe vetették, esetleg elégették. Ez utóbbi esetben hamuját szétszórták a szántóföldön. Karinthiában az utolsó kévét elcsépelő és az utolsó kévét szétbontó embert bugyolálták be szalmával, illetve kötözték körül szalmakötéllel. Körülhordozták a falun, majd pedig, mint a kévéből alakított babát, vízbe vetették őket.

38 Az aratási hiedelemkörben a szerbeknél a baba mint láthatatlan lény is szerepel. A gabonában tartózkodik és a hiedelem szerint szögfogai vannak. A horvátok ezt a mitikus alakot podne rogatonak nevezik. Dubrovnik környékén fölöttébb csúnyának, visszataszítónak tartják és a gyermekeket ijesztgetik vele.

39 Ha tovább követjük a baba fogalom aratási hagyományban való előfordulását, az eddigi szláv és magyar példákhoz feltűnően ha36 Propp V. J.: Russzkije... i. m. 65-66. 36a Bystron J. S.: i. m. 5, 12, 14. 37 Zelenin D.: Russische (Ostslavische) Volkskunde. Berlin - Leipzig, 1927. 41. 38 Liungman W.: Traditionswanderungen Euphrat - Rhein, I—II. Helsinki, 1937-1938.1. 254-257.; Orel B.: Slovenski ljudski obicaji. In: Národopisje Slovencev (Red.: Grafenauer J. - Orel B.), IL Ljubljana, 1952. 134-165. 39 Bystron J. S.: i. m. 17.