Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)
Mitikus lények a mezőgazdasági hagyományban
A délibaba élő személlyel való azonosítását látjuk a temesközi néphagyományban. A gyermekjátékokhoz fűződő egyik dalban énekelnek a bábáról. A játékra akkor kerül sor, ha a gyermekek délibabát látnak. A délibaba vagy másképpen délibátor cigányt jelent. 27 A délibabának ez a jelentésváltozása nyilvánvalóan újabb fejlődés eredménye. Figyelemreméltó, hogy az eredeti jelentés elhomályosulása után, a megváltozott jelentés is élő személyre vonatkozik. A baba antropomorf lénnyel való azonosságát kitűnően bizonyítják a magyar aratószokások. Aratás befejezésekor több helyen az aratók szalmából bábut készítenek. Bemutatásukat alább nyújtjuk. Most számunkra ezekkel kapcsolatban az elnevezés a fontos. Dévaványán a női ruhába öltöztetett szalmabábot búzababának vagy Csutak Örzsikének nevezték. 28 Lehetséges, hogy maga a baba név csak a szalmabábu formai oldalára vonatkozik. Azonban az ember alakúvá formált búzakéve feminin volta, nővel való azonosítása egyáltalán nem kétséges. így viszont az sem valószínűtlen, hogy a baba elnevezésben a délibabában megismert szellemlény rejlik, vagy pedig éppen a búzakévéből készített búzababa nem más, mint a deli baba megjelenítése. A továbbiakban a babára, illetve a délibabára vonatkozó vizsgálatunkat két irányban folytatjuk. Mindenekelőtt arra a kérdésre kell megnyugtató választ kapnunk, hogy a baba, illetve a délibaba valóban a vegetáció szellemlényei közé tartozott-e? E kérdéskörben elsősorban az európai néphagyomány egyező és hasonló anyagát vesszük vizsgálat alá. Ezt követően pedig arra a kérdésre próbálunk feleletet adni, hogy a délibaba fogalma mögött rejlő szellemlény a magyar hagyománynak milyen régi emléke és hogy milyen hatásokkal, átvételi irányokkal kell számolnunk? A magyar szakirodalomban két kutató érintette közelebbről a délibaba problémakörét. A délibabát mindketten a mitikus lények csoportjába sorolják, de szerepét, funkcióját megnyugtatóan nem sikerült megoldaniuk. Elsőként Ipolyi A. foglalkozott a délibabával ill. delibábbal. Megállapítja, hogy a báb vagy baba minden kétséget 27 Kálmány L. : Szeged népe, Temesköz népköltése, II. Arad, 1882. 206. 28 Schwalm E. közlése és saját megfigyelésem.
