Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)
A kakasütés szokásai és a kakaskultusz
A magyar kakasütés szokásai között nemcsak a területi elszigeteltség jelenthet bizonyos funkciókülönbséget (a kakasütés szokását gyakorló csoportok között etnikai, műveltségbeli különbségek vannak), hanem a szokás gyakorlásának (aratás, farsang, húsvét, lakodalom) különböző alkalmai. Külön-külön vizsgáltuk tehát meg a néphitelemek összefüggésében az egyes alkalmak kakasütésének funkcióit. Az aratással kapcsolatban megállapítottuk, hogy a kakast részben mint a gabonaszellem megtestesítőjét, részben mint a termékenység állatát aratás alkalmával azért ölik meg, hogy vérével a földet megtermékenyítsék, illetőleg, hogy a gabonával együtt „megöregedett", „megért" gabonaszellem elgyengülése nehogy a természet, a föld meddőségét idézze elő. Az ide vonatkozó funkcionális vizsgálatunkat a szokás részelemei is igazolták. Pl. az udvarhelyi szokásban a megölt kakas tollának és bőrének a következő évben a gabonával való elvetése nem kétséges, hogy a kakasnak mint a gabonaszellemnek az új életre való keltését, erejének megújulását, vagyis végső soron a termékenység gondolatát juttatja kifejezésre. A farsangi, illetőleg a húsvéti, tehát lényegében a tavaszkezdeti, tavaszi kakaskivégzést a farsangi, illetőleg más tavaszi szokások összefüggésében vizsgáltuk meg. Az ide vonatkozó adatok (kakasalakoskodók, kakasmaszkok, kakasénekek stb.) azt mutatták, hogy a kakas a tél-tavaszi szokásokban részben bizonyos természeti folyamatot képviselő, részben pedig mint a termékenység, mint a természet különös erővel felruházott állata jelenik meg. A kérdést összekapcsoltuk a királyválasztás emlékével, amelynek nyomait a tavaszi kakasütés szokásában is megtaláljuk. A funkcionális szálakat összefogva, valójában ugyanarra az eredményre jutottunk, mint az aratással kapcsolatban. A tavaszi kakaskivégzések részelemeinek egész sora bizonyítja, hogy a kakas megölése, a győztes ünneplése magában foglalta az elmúlt év, a tél megsemmisítését, újjászületését, amint ez a gondolat kifejeződik számos más, tél-tavasz küzdelmét szimbolizáló szokásban. Morális tendenciája van az észak-magyarországi lakodalmi kakaslefejezésnek. Eredeti értelmét részben a szatmári lakodalmi kakasütés, részben általában a lakodalmi kakasok funkciója világította meg. Ez utóbbi járult hozzá elsősorban a kérdés megoldásához :
