Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

A kakasütés szokásai és a kakaskultusz

tabban mutat a keleti szlávoktól az a példa, amely szerint egy férfi penisét ássák be a földbe, hogy így megtermékenyítsék a földet. 52 * Az ide vonatkozó adatok közül a kakastollat kell megemlíte­nünk. A kutatók véleménye szerint a kakastoll is ugyanazt szimbo­lizálja a lakodalomban, mint általában a kakas, a termékenységet. 521 Ehhez kapcsolódva pusztán csak emlékeztetni szeretnénk arra, hogy a Székelyudvarhely-környéki aratási kakas tolla a gabonával elvet­ve, ugyancsak a termékenység gondolatát képviseli, s így a külön­böző alkalom azonos funkciójának és azonos kifejezésformájának szép példájára ismét felhívhattuk a figyelmet. A lakodalmi kakas funkcionális jelenségeit vizsgálva, két, egy­mástól élesen el nem határolható funkciócsoportot figyelhetünk meg : a) a termékenység, a bőség, a szerencse előidézése, elsősorban a menyasszony részére; b) bajelhárítás, illetőleg távoltartás, amely végeredményben az előző cél szolgálatában áll. A lakodalmi kakasütés funkciójának felfedéséhez előbbi ada­taink lényegében hozzásegítenek. A magyar lakodalmi kakasütés­nek, mint láttuk, két egymástól eltérő változata van. Az egyik forma a szatmári, a másik a miskolci lakodalmi kakaskivégzés. Az előbbi funkcionális problémáit úgy vélem megoldottuk. A Miskolcról, Borsodból és Gömör megyéből való lakodalmi kakaskivégzésnek a közösség által ismert értelme elsősorban morális. A vőlegény szá­mára rendezik meg a játékot, hogy okuljon a kakas rettentő példá­ján, vegye tudomásul azt, hogy házasságában egy nővel kell meg­elégednie, mert ha nem, erkölcsi ítélet szerint a kakas sorsát érdem­li meg. Nem kétséges, hogy a szokás az eredeti szerepétől lényegesen eltávolodott. Ehhez hozzájárulhatott az is, hogy a borsodi, gömöri kakasütés szlovákoktól való átvétel. Az idegenből való átvétel az eredeti funkción, különösen amikor az átvett szokás már az eredeti helyén sem egyértelmű, bizonyos változásokat eredményezhet. 520 Zelenin D.: i. m. 373. Ezt a gondolatot hordozza a fehéroroszok hagyomá­nyában az a tevékenység, amely szerint az aratás befejezésekor az utoljára hagyott kis gabonacsomóval együtt a földbe kenyeret és sót ásnak, hogy a következő évben is termékeny legyen a föld. Zelenin D.: i. m. 38. 521 Bednárik R.: i. m. 38.

Next

/
Oldalképek
Tartalom