Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

A kakasütés szokásai és a kakaskultusz

latos adatokat egyáltalán nem találunk, ugyanakkor a kakaskultuszra elég bő anyagot hoz. A libára Kandra K. is pusztán csak néhány adatot tudott felhozni mitológiájában.

454 Ezek az adatok elsősorban az időjóslással állnak kapcsolatban.

455 A magyar hagyományban a lúdnyakszakítás elszigetelt jelenség, s abban a formában és funkcióban, amelyben fentebb megismertük, a magyar nyelvterületen ismert kakasütéssel semmilyen szálak nem fűzik össze. Már csak azért sem, mert mint ahogy megállapítottuk, a különböző ponton ismert magyar kakasütés is egymástól elszigetelten áll. Viszont elég, ha csak a magyar népterületen élő, illetve élt szlovákok, szászok, németek lúdnyakszakítására és kakasütésére hivatkozunk, hogy a lúdnyakszakítás és a kakasütés közötti egykori hagyománybeli összefüggés feltáruljon, és az átvétel kérdésére is megnyugtatóan pontot tehessünk. Amint lejjebb látni fogjuk, a lúdnyakszakítás és kakasnyakszakítás közötti funkcionális összefüggés, kapcsolat is felfedezhető. Mindkettő - változataikkal együtt - azonos szokáskörbe tartozik. Ezzel a tárgyunkkal kapcsolatos magyarországi szokáskör bezárul. Az európai anyagot tekintve azonban befejezésül szólnunk kell még a kakasnyakszakításról, amelyet Hahnreiten néven tart nyilván a német szakirodalom. Formájában teljesen azonos a lúdnyakszakítással. Elütő variánsokat is találunk. Brandenburgi hagyomány szerint a vágtató lovasnak egy cölöphöz erősített fakakast kell leütni.

456 Ebben az esetben a kakasütés és a lúdnyakszakítás formai mozzanatai keverednek egymással. Különösen érdekes azonban az, hogy a kakasnyakszakítás a német nyelvterületen élő szorboknál az aratással kapcsolatban hagyományos ünnep formájában ismeretes. Egy tágas térre a leányok kiviszik az aratókoszorút. Ide a legények lovon vonulnak ki. Zöld gallyakkal feldíszített kaput állítanak fel, amelynek keresztfájára fejjel lefelé egy kakast függesztenek. 454 Kandra K.: i. m. 229. Lúddal kapcsolatos közmondásokra 1. Pap J. : i. m. 52. 455 Utaljunk még néhány példára: Nagy Gy.-Beck Z.: Jeles napokra vonatkozó Orosháza környéki népi hiedelmek és babonák. In: A Szántó Kovács Múzeum Évkönyve 1959. Orosháza, 1959. 197-206. 203., Pap J.: i. m. 25. 456 Wörterbuch: 636.