Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

A kakasütés szokásai és a kakaskultusz

tik, úgy vélik, szerencsétlen lesz. A szerencsétlenség megszüntetése érdekében kakast ölnek meg, a gyermeket vérével lehintik, és az áldozati állatot elássák ott, ahol a gyermek világra jött.

374 Valószínű, hogy ez a forma az előzőeknél későbbi alakulás. Jó példája az eredeti funkció hasonló helyzetbe való átkerülésének, áttevődésének. Talán nem fölösleges itt megemlítenünk, hogy az 1001 éjszaka egyik meséjében találjuk a következő motívumot: Egy hasított tarajú fehér kakas hosszú éveken át távol tart egy rossz szándékú állati alakot, gonosz szellemet egy leánytól, akit el akar rabolni. A kakas varázsereje csak akkor múlott el, amikor megölték.

375 A kakasütés ceremóniájánál ismeretes ítéletmondást, illetőleg a bűnöknek a kakas fejére való olvasását találjuk meg a zsidók egyik szokásában, az Erev-Jóm-Kippurkor végzett káppárott szertartásában, amelyet Kiss J. így világít meg : „... a nagy böjtöt megelőző alkonyaton ki-ki egy kakast vagy csirkét áldoz az alvilági hatalmaknak, ráolvassa bűneit, és háromszor megforgatja feje fölött, mondván: te én helyettem mégy el az árnyak világába, én pedig itt maradok, hogy sütkérezzem az éltető nap melegén."

376 Scheiber S. írja, hogy annak a néphitnek a párhuzama, amely szerint az ember megtévesztheti a pusztulását kiváltó démont a személyét helyettesítő állattal - ebben az esetben kakassal -, Indiában, Arábiában, Perzsiában és a Kaukázusban egyaránt előfordul.

377 Itt említhetjük meg, hogy a szibériai Altájban lakó telingatáknál a Bönbo-papok Amschler W. tudósítása szerint még 1933 körül is áldozati állatul használták a kakast.

378 Az antik világ, a görög-római ókor kakaskultuszát Fehrle E. foglalta össze. Tanulmányából elénk tárul az ókor gazdag kakashit hagyománya. Ebben a hagyományban szinte alig van olyan példa, 374 MusilA.: 1908. 215. Idézi Henninger J.: i. m. 339. 375 L. Az ezeregyéjszaka meséi. (Ford., vál. és az utószót írta: Honti R.) Budapest, 1956. 319-320. Henninger J.: 341. 376 Scheiber S.: Zsidó néprajzi adatok Kiss József műveiben. In: Az Izraeliat Magyar Irodalmi Társulat Évkönyve, 1948. (Szerk.: Szemere S.) Budapest, 1948. 110-111. 377 Scheiber S.: i. m. 111. 378 Amschler W.:l m. 313.