Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

A kakasütés szokásai és a kakaskultusz

dulására, szerepére utalnak. Lengyelországban a fiatalok újévkor kakassal és kitömött farkassal vonultak utcáról utcára, és adományokat gyűjtöttek.

359 Hasonló szokást gyakoroltak farsang éjszakáján Sziléziában, a Rajna mellékén, sőt Görögországban is.

360 A temesi bánság legényei farsang keddjén énekelve, ujjongva az egész várost vagy falut bejárják. Minden lányos házhoz betérnek. A leányok kakast ajándékoznak a fiúknak, amit a legények egy kocsiba, a kakasos kocsiba raknak. Miután a legények minden lányos házban megfordultak, a kakasokat a kocsmárosnak átadják, hogy estére vacsorát készítsen belőle. Este a leányok is a mulatóhelyre mennek. A kakasok elfogyasztása után táncolnak. Éjfélkor a maszkokat levetik. A leányok virágdíszeiket a maszkokból alakult halomra dobják. A halmot a legények zene és éktelen lárma közepette meggyújtják. Ezzel a farsang véget ér.

361 Németországban - Lüneburg vidékén - pedig a legények pünkösdkor járkáltak egy állványra helyezett kakassal.

362 Ide vehetjük azt az adatot is, amely szerint a morvaországi németek a húsvéti tojásra elsősorban kakasfigurákat festettek, amit később a húsvéti bárány figurája háttérbe szorított.

363 Václavik A. a cseh, morva, szlovák húsvéti tojások ornamentikáját vizsgálva írja, hogy gyakoriak a kakasmotívumok.

364 A hímes tojások kakasábrázolásaira utal Molnár J. is.

365 Az európai kakaskultuszhoz nagyon tanulságos lesz néhány arab, zsidó stb. példát említenünk, s velük mintegy tágabb perspektívát nyújtani a kakaskultusz értelmezéséhez. Elsősorban a kakashit „ősterületéhez" jutunk közelebb. Güntert A. szerint, aki a Handwörterbuch des deutschen Aberglaubens-ben a kakas címszót kidolgozta, a kakashit - különösen az, amely szerint a kakas képes 359 Liungman W.: i. m. 1937-1938. 1112. 360 Liungman W.: i. m. 1937-1938. 1113. 361 Szőke E.: Vonások a volt Temesi Bánság népéletéből. A fehértemplomi m. kir. állami főgymnázium Értesítője az 1889-90. tanévről. Fehértemplom, 1890. 362 Liungman W.: i. m. 1937-1938. II. 1113. 363 Strzemcha P.: A morvaországi németek népélete. In: Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és Képben. Morvaország. Budapest, é. n. 143. 364 Václavik A.: Vyrocni obyceje a lidové uméni. Praha, 1959. 429. 365 Molnár /.: Húsvéti tojások. Budapest, 1890. 5.