Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

A kakasütés szokásai és a kakaskultusz

nél önként felvetődő funkcionális problémákat a rendszerezés kedvéért a következő fejezetbe tesszük át. A Magyarság 1925. július 31. számában olvashatjuk, hogy Temesvárott az Állatvédő Egyesület feljelentésére rendőrségi eljárást indítottak egy Richter nevű építész ellen, aki saját bevallása szerint több ízben is az építtetők kívánságára az épülő házak fundamentumába egy dobozban élő kakast falazott be, hogy az szerencsét hozzon az új házra.

186 Ezt a kegyetlen szokást némely helyen még napjainkban is gyakorolják. A Bihar megyei Esztárban az elmúlt években a készülő ház falába falazták be az élő kakast.

187 Ha még napjainkig is megmaradt ez a szokás, milyen erős tradíciója lehetett ennek évszázadokkal ezelőtt! Téglás I. közléséből tudjuk, hogy mintegy 200-300 évvel ezelőtt épült tordai ház kőfalába ágyazva egy fazekat találtak, amelyben hamu között kakas és tojás maradványai voltak találhatók. A tollfoszlányok szerint a kakas fekete volt. Feltehetően a kakast élve falazták be az épületbe.

188 Ugyancsak Tordán egy ház lebontása alkalmával, 1911-ben csirkecsontokkal telt fazekat találtak. A mellette levő pénzdarabokból megállapították, hogy az épületet 1765 körül építették.

189 Szendrey Zs. 1928-as gyűjtéséből való az az adat, hogy Patóházán és Ópályiban az új házba addig be nem költöztek, amíg abban egy kutyát vagy egy kakast le nem vágtak, és azt a ház tövébe el nem ásták.

190 Ugyancsak Patóházáról való az az adat is, hogy ha valaki új házba költözik, öljön meg egy kakast, dobja ki az ablakon, ha azt akarja, hogy senki se haljon meg váratlanul az új házban.

191 Enyhültebb formája ennek az, amikor a kakast nem ölik meg, s nem is ássák el. Tunyogon, amikor új házba költöznek, előbb egy tyúkot, azután egy kakast engednek be az épületbe. Egyébként, aki először lépné át a küszöböt, az halna 186 A magyarság néprajza, II.

2 367. Babonaság, boszorkányság..., 1925. 172 187 Varga Gyula szíves közlése. 188 Téglás I.: Építő-áldozat emléke Tordán. Népr. Ért. XI. 1910. 60-61. 189 Téglás I.: Építő-áldozat emléke Tordán. Népr. Ért. XIV. 1913. 99-101. 190 Szendrey Zs. : i. m. 1928. 34. 191 Bartók J.: Babonák (Patóháza, Szatmár m.) Magyar Nyelvőr, XIV. 1885.