Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

A kakasütés szokásai és a kakaskultusz

jának megfelelő vagy hasonló funkciójú szokás az átvevő nép ha­gyományában már előfordul. A pszichikai melléállásból és igazo­dásból következik az is, hogy az átvett szokás teljesen felszívódik a régi hagyományban, s a gyakorló közösség számára az új szokás a többivel egyenlő jelleggel bír. Éppen ezért az átvett népszokás ugyanolyan szerepet tölthet be, és tölt be, mint az átvevő népha­gyomány bármelyik ősi, évezredekre visszanyúló eleme. A szokáselemet egy kis kör fogadja be, veszi át, s abból sugár­zik azután tovább. A kis csoportból mint a közösség egy sejtjéből, amely a szokást magáévá tette, csak idő, alkalom kell, hogy tovább terjedjen. Ez természetesen csak az egységes kultúrájú, azonos szel­lemi fokon álló közösségeknél történhetik különösebb akadály nél­kül. A tovaterjedést tágabb kör felé bizonyos tényezők megállít­hatják. Egyik ok lehet a szomszédos etnikum (lehet az már a szom­szédos falu közössége is) eltérő szemlélete, magatartása, kulturá­lis arculata. Elvileg ugyanis feltételezhetjük, hogy valamely szokás gyakorlásához azonos kultúrfok, azonos szemlélet szükséges az egy­máshoz közel vagy távolabb levő közösségeknél. Ha viszont ebben a tekintetben eltérések adódnak, a szokáselem megmarad az átvétel helyén, s nagyobb életteret nem kapva elszigetelődik. Az átvételnél és terjedésnél természetesen nem lehet az okokat egy etnikumra vagy egységesnek vélt területre alkalmazni. Ugyan­azon a területen élő néprétegek kultúrája között is különbségeket találunk. Egyikből a másikba szemléletbeli, pszichikai és más té­nyezők miatt nem kerülnek át a formák. Rendszerint az alacsonyabb szinten élők kultúrelemei nem kerülnek a fejlettebbe, vagy csak rit­kán. A fordított eset azonban igen gyakori. Gondoljunk itt pl. arra, hogy a pásztorok, cselédek nótáit a jobb módú gazdák nem énekel­ték, a fordított áramlás azonban mindig tapasztalható volt. Ha a pszichikai alap kérdését tovább mélyítenénk, szót kellene ejtenünk az alkalomról, arról a helyzetről, amelyben az egyes for­mák iránt az igény előáll stb. Ezeknek a vizsgálata azonban túl messze vezetne, s tárgyunktól túlzottan elkanyarodnánk. 177 Kitűzött 177 Néplélektani kérdésekkel, más szemszögből ugyan Szendrey Zs. foglalko­zott. Feltevéseink bizonyos ponton találkoznak. Szendrey Zs.: i. m. 1934. 3-19.

Next

/
Oldalképek
Tartalom