Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

A kakasütés szokásai és a kakaskultusz

kas, amit azután közösen elfogyasztottak.

162 Általános forma szerint a pózna tetején a kakas mellett egy pohár víz áll. Tánc közben a legény arra törekszik, hogy táncosát olyan magasra emelje fel - a tánc megszakítása nélkül -, hogy az fejével felborítsa a poharat.

163 Ebben a formában járták a kakastáncot a svábok is aratás befejezésekor, az ún. sarlófelakasztás alkalmával. A cölöpre helyezett kakas körül valcert táncoltak.

164 A vendek haláltáncnak nevezik azt a táncot, amit az aratás befejezésekor járnak. Akkor járják el a haláltáncot, amikor az utolsó kéve is elkészült. Némely helyen a kakasvágást is megrendezik, és ekkor választják meg a táncoló lányok közül a királynőt.

165 A szorboknál is hasonló formában ismeretes a kakastánc.

166 Azonban nemcsak az aratási hagyományban, hanem farsangkor és búcsúk alkalmával is előfordul a kakastánc, elsősorban Dél-Németországban,

167 de Csehországban

168 és Tirolban is.

169 A Szatmár megyei svábok a kakastáncot Katalin-napkor járták. A tánctér közepén a tetőhöz erősítve egy talpas deszka csüng, amelyre egy tányéron üveg bort állítottak. A táncosok célja az, hogy az üveget a tányérról leüssék. Egyik pár a másik után megy a tányér alá. Abban a pillanatban a táncosnő a táncosát magasba emeli, hogy az üveget elérje és leüsse. Az a győztes, aki az üveget háromszor megérintette vagy leütötte. A lányok hasonlóképpen próbálkoznak az üveg leütésével. Őket a legények emelik fel tánc közben, hogy az üveget elérjék.

170 Érdekes analógiáját látjuk ennek a Szatmár megyei ifjúság körében. A tánchelyen, rendszerint a pajtában, nemzeti zászlót függesztettek fel, amelyet a legények tánc közben igyekeztek 162 FehrleE.: i. m. 177. 163 Handwörterbuch: i. m. III. 1346. 164 Wörterbuch: i. m. 286. 165 Schulenburg W.: i. m. 146. 166 Schneeweis E.: i. m. 161. 167 Fehrle E.: Der Hahn im Aberglauben. Schweizerisches Archiv für Volkskunde, XVI. 1912. 65-75. 168 Zîbrt C.: i. m. 565-566. 169 Dörrer A.: Tiroler Fasnacht. Innerhalb der alpenländischen Winter- und Vorfrühlingsbräuche. Wien, 1949. 114. 170 Straubinger J.: i. m. 53-54.