Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

A kakasütés szokásai és a kakaskultusz

senkinek és semminek.

143 A nyúl éneke a 18. század folyamán igen kedvelt volt, ott találjuk a váci nyomda ponyvanyomtatványai között is.

144 Azonban nemcsak a nyúl búcsúéneke volt ismert. A panaszkodó állatok között ott találjuk a farkast, a szamarat, a szarvast a lovat, a kutyát, a madarak közül a hattyút, a fülemülét, foglyot, pacsirtát, a vadkacsát stb.

145 Turóczi-Trostler J. kifejti, hogy az állatbúcsúzók, állatpanaszok európai hagyományban gyökereznek, és azok magasrendű irodalmi fokra való emelés Hans Sachs nevéhez kapcsolódik.

146 A kérdést nem bontjuk részleteire tovább. A mi kakasénekünk szépen beillik a magyar és a külföldi irodalomban egyaránt ismert állatbúcsúzó énekek sorába. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy speciálisan kakasbúcsúzóról nincs tudomásunk. Véleményünk szerint a magyar kakasének az állatbúcsúzók hagyományán, azok mintájára alakult, s róla mint az állatbúcsúzók késői magyar hajtásáról beszélhetünk. Hogy Magyarországon magyar szerzőktől is elindult bizonyos állatbúcsúztató irodalom, néhány 19. századi adat eléggé bizonyítja. Gazdag magyar anyag kifejlődését nyilvánvalóan az akadályozta, hogy nálunk akkor kezdődött, amikor már a meginduláskor időszerűségüket vesztették. Magyar eredetű állatbúcsúztatót Mátyási J. tollából ismerünk.. A 18. század végén (1789) keletkezett, sokáig Csokonai szerzeményének tulajdonították. Címe: Egy nyársra ítéltetett hizlalt Gunárnárnak Márton-napi búcsúzó panasza, és utolsó rendelése.

147 Alaphangban és tartalomban hasonlít hozzá a hétfalusi kakasének, azonban az előbbi sokkal terjengősebb. A Gúnár Panasza adta később az ötletet Arany Jánosnak ahhoz, hogy Sándor napjára megírja A Malac Búcsúzása című versét.

148 A Márton-napi lúdbúcsúztatók 143 Turóczi-Trostler J.: A nyúl éneke és a farkas panasza. Irodalomtörténeti Közlemények, XLVIII. 1938. 224. 144 Pogány P. : Folklór és irodalom kölcsönhatása. A régi váci nyomda működése nyomán (1770-1823). I. Vásári ponyvanyomtatványok. Irodalomtörténeti Füzetek, 24. sz. Budapest, 1959. 139. 145 Turóczi-Trostler J.: i. m. 224. 146 Turóczi-Trostler J.: i. m. 222. 147 Mészöly G.: Mátyási József és „Kalászkaparék"-ja (III). Népünk és Nyelvünk, III. Szeged, 1931. 241-247. 148 Arany J.: Összes művei, VI. Budapest, 1952. 27, 220-221.