Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)
A kakasütés szokásai és a kakaskultusz
dal vágnak a kakas felé. Aki a kakas fejét levágja, az a győztes. 130 A földközi-tengeri Ibiza szigeten hasonló módon történik a kakaslefejezés. Itt minden suhintásért egy meghatározott összeget kell fizetni. Más változat szerint, ugyancsak Ibiza szigetén a kakast a földre helyezik, és a parasztlegények egy meghatározott helyről kővel dobálják. Addig dobálják, amíg el nem terül. Ez nyári időben kedvelt szórakozás. 131 A Dominikai Köztársaságban (Közép-Amerika, Hispaniola sziget) a kakasütésnek az a formája ismeretes, amelynél a kakast fazékba ültetve, a földbe ássák le. A kakasnak csak a feje látszik ki. A legények bekötött szemmel igyekeznek az állatot megkeresni és egy doronggal leütni. 132 A szokásnak ez a formája Portugáliában is ismert. A kakasütés bizonyos módosult változata nem ismeretlen Braziliában sem. 133 130 Giese W.: i. m. 198-199. 131 Giese W.: i. m. 199-201. 132 Giese W.: i. m. 200. 133 Morte do Galo néven ismert egy népi játék Brazíliában. A kakast, amit papírból imitálnak, késsel ölik meg. A játékosok szemét bekötik. A játék közben dialógus folyik. Giese W. hangsúlyozza, hogy a játék a kakasütés szokáskörébe tartozik. Giese W.: i. m. 200. Nem lesz érdektelen, ha csak lábjegyzetben is, megemlékezünk a törvényes bírói ítélettel történt kakas- és tyúkkivégzésekről. Sipos S. Állatok elítélése címmel 1867-ben közöl egy cikket, amelyben a legkülönbözőbb állatok kivégzéséről olvashatunk. A halálos ítéletet majdnem minden esetben bírói intézkedés útján hozták meg. Ezek között szó van egy kakasról is, amelyet 1479-ben a balilai főmagisztrátus megégetésre itélt, mivel a tyúkja egyet tojt. Sipos S.: Állatok elítélése. Hazánk s a Külföld. V. 1867. 207. Egy múlt századi magyar szerző említi, hogy Németországban egy tyúkot mint lidércei a 18. sz. elején a nép szeme láttára hóhér keze által végeztek ki, s máglyán elégették. Pap J. : Néhány állat és növény szereplése a magyar mythologiában és a költészetben. A Nagy-Kanizsai Kath. Főgymnasium értesítője az 1883-84-iki tanévről. Nagykanizsa, 1884. 13. Ráth-Végh I. egyik kötetében a bázeli kakas bűnperéről ír. Egy kakast 1474-ben Bázelben tetten értek, amint tojásra ült. A kakast mint boszorkányt máglya általi halálra ítélték, és nagy nézőközönség jelenlétében megégették. Ráth-Végh I.: Két évezred babonái. Budapest, 1957. 170-171.
