Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)
A kakasütés szokásai és a kakaskultusz
említenünk Chorvát K., 52 Dobsinsky P. 53 és Brtán R. 54 tanulmányait. 55 Egészen kézenfekvő a miskolci, borsodi és gömöri magyar lakodalmi kakaslefejezés kapcsolatba hozása a szlovákok lakodalmi kakaslefejezésével. A gömöri kakaskivégzés leírása bizonyos tekintetben hézagos. A szokás részletei homályban maradnak. Ennek ellenére azonban látható a gömöri szlovák lakodalmi kakaslefejezésnek formai megegyezése a miskolciéval. Minden kétséget kizáróan azonos hagyományra mutat: a lakodalom mint a kakaslefejezés alkalma és a kakas fölött való bírói törvénykezés. Mind a szlovák, mind a magyar szokás egykor szép, kerek dramatikus játék lehetett. A szereplőknek a szlovák formában is egy meghatározott pillanatban kell feladatukat elvégezni. Sztancsek J. bíróról, szalmapapról és hóhérról ír. Mindhárom alakoskodó figura. A szalmapap elnevezés világosan utal az eredeti öltözetre is. A két szokásleírás elég bizonyítékul szolgál ahhoz, hogy a miskolci és gömöri kakaslefejezést a dramatikus játékok közé soroljuk. Ez szélesebbre vonja a dramatikus játékok körét, és sürgetővé teszi a magyar népi színjátékszerű szokások felszínre hozását és tanulmányozását. A kakasütés magyar népterületen való elterjedési köre ezzel bezárult. A hely szerinti előfordulást a magyaroknál már fentebb felsoroltuk. Az elterjedési térkép azt mutatja, hogy ott, ahol a magyaroknál a kakasütés ismeretes, ismeretes az azt környező, a magyarokkal együtt élő idegen népeknél is. Természetesen mondhatjuk ezt fordítva is. A szokásnak három nagy gócpontját állapíthatjuk meg a következők alapján: a) a. szokás alkalma (ideje), b) a szokásnak a magyarokkal együtt élő idegen népekkel való kapcsolata. így állnak elő az alábbi csomópontok : 52 Chorvát K.: Slovenská svatba. Slovenské pohl'ady, XV-XVI. 1895-1896. 53 Dobsinsky P. : Prostonárodnie obycaje, provery a hry slovenské. Turc, Sv. Martin, 1880. 25. 54 Brtán R. : L'udové obycaje z okolia Banskej Bystrice, Chyzného a Mosoviec pred 100-130 rokmi. Národopisny Sborník, VI-VII. 1945-1946. 174. 55 A palócok és a szlovákok lakodalmi kakasütését említi Manga J. : Die Hochzeitsbräuche der Paloczen und ihre slowakischen Analogien. Acta Ethn. VI. 1957. 197.
