Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

A kakasütés szokásai és a kakaskultusz

hogy régebben, néhol még cikkének írása idején is, nyíllal lőttek a kakasra.

38 A besztercei kakaslövés az egész közösség jelenlétében történt. Húsvét vasárnapján a besztercei lakosok a város vezetőivel, a polgármesterrel, tisztviselőkkel együtt kivonultak az erdőbe, csak az őrök maradtak a városban. Egy tisztáson kakasokat engedtek szét. Az ifjúság feladata volt, hogy azokat nyíllal lelövöldözze.

39 Wlislocki H. írja, hogy a kakaslefejezés szokása az erdélyi szászok körében ismeretes Szászsebesen (Szeben m.) is,

40 Kolumban L. pedig úgy értesít, hogy a kakasütést a múlt század közepén Szászzalatnán (Nagy-Küküllő m.) is megtartották.

41 Haltrich J. a szászokról írva hangsúlyozza, hogy a kakasütés a szász nép hagyományában igen régi időre nyúlik vissza.

42 Schullerus A. az erdélyi szászokról írott munkájában szintén megemlékezik a szászok húsvéti kakasütéséről.

43 Az erdélyi szászok és az erdélyi magyarok kakasünnepei meglepő hasonlóságot mutatnak. Ha a brassóiak kakasünnepét összevetjük a hétfalusiakéval, nyomban látjuk, hogy közös gyökerük van. Időpontegyezést is találunk : a brassóiak és a hétfalusiak kakasünnepe egyaránt húsvétra esik. A szászoknál azonban egyéb alkalmai is voltak a kakaslefejezésnek, mint pl. Mihály napja vagy a kakaskivégzés eredeti értelmétől eltolódott deákkirály. Ide vonatkozó párhuzamot az erdélyi szászoktól adatok híján nem tudunk adni. A németek és az osztrákok hagyományából azonban számos példával fogjuk illusztrálni az aratási kakaslefejezés szokásait. Az összevetés részleteibe egyelőre nem bonyolódunk. Annyi azonban már most kétségtelennek látszik, hogy a két nép kakasütésének szokása között kapcsolat lappang. A szatmári kakasütésnek is nyilvánvalóan 38 Versényi Gy.: i. m. 23. 39 A kakaslövés, 1902. 8. 40 Wlislocki H.: Volksglaube und Volksbrauch der Siebenbürger Sachsen. Berlin, 1893. 60-61. 41 Kolumban L.: i. m. 90. 42 Haltrich J.: Zur Volkskunde der Siebenbürger Sachsen. Wien, 1885. 286. 43 Schullerus A.: Siebenbürgisch-sächsische Volkskunde im Umriss. Leipzig, 1926. 144.