Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Az esővarázsló szokások és rítusok

Ten viszik haza, ahol a család minden tagja leönti vízzel. Litvániában hasonlóképpen öntözik meg az utolsó kévét. Azonban nem élő személyt burkolnak be vele, hanem asszony alakúra formázzák és az utolsó gabonásszekérre teszik. Végigviszik a falun és a gazda házánál vízzel leöntözik.

89 A szlovák aratónők az aratás befejezésekor búzaszálakból és mezei virágokból fonják a koszorút. Az egyik aratóasszony fejére helyezik. A gazda vízzel leönti és a koszorút a háznak az udvarra néző falára akasztja fel, ahol gyakran ott marad a következő aratásig.

90 Az Árva megyei jobb módú szlovák gazdák aratói az aratás befejezésekor koszorúval vonultak a gazda udvarába, ahol a koszorúvivőt vízzel megöntözték.

91 Zsitva melléki hagyomány szerint a koszorúvivőt úgyszintén leöntik és úgy vélik, hogy «e cselekedetük nyomán a búzának az eső nem fog hiányozni.

92 A németség hagyományából elsőként említsük a szászrégeni szászok szokását, amelyet a lejegyző szerint feltehetően a románoktól vettek át. Az aratás befejezésekor egy legényt díszítenek fel az aratókoszorúval, akit az utcán a lakosok leöntöznek.

93 Némely német területen aratáskor az első gabonásszekeret öntözik meg vízzel.

94 Északnyugat-Németországban az utolsó gabonásszekéren egy kalászokkal díszített bükkfát vagy fűzfát vittek haza. A fát és a munkásokat vízzel leöntötték.

95 Beitl R. írja le, hogy a gabona learatásával, az utolsó kéve elkészítésével az esővarázslás rítusai összekapcsolódnak. A németek aratószokásaiban gyakori, hogy az utolsó kévéből egy emberi alakot formálnak, amelyre női ruhát adnak, fejére pedig 89 Frazer J. G.: i. m. 145. 90 Valentényi Gy.: A kiskárpáti tót nép élete, viselete és szokásai. Ethn., XX. 1909. 42. 91 Nagy J.: A tótok otthonáról Árvamegyében. Alsókubin, 1891. 85. 92 Huszár Gy.: Zsitvameliéki aratáskörüli népszokás. Vasárnapi Újság, X. 1863. 286.; Ugyanez: Réső

Ensel S.: i. m. 351. 93 K.: Szászrégeni szászok. Vasárnapi Újság, VI. 1859. 48. sz. 567—568.; Ugyanez: Réső Ensel S.: i. m. 248. 94 Geiger P.: Deutsches Volkstum in Sitte und Brauch. Berlin-Leipzig, 1936. 204,; A német esővarázsláshoz 1.: Gesemann G.: Regenzauber in Deutschland. Braunschweig, 1913. 95 FehrleE. : Feste und Volksbräuche im Jahreslauf europäischer Völker. Kassel, 1955. 175.