Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)
Az esővarázsló szokások és rítusok
zel. 77 A gömöri Rónyapusztán az aratókoszorúra bort öntöttek a következő évi jó termés érdekében. Számos példa bizonyítja a búzakoszorú vízzel való leöntését a jó termés, a szárazság, az aszály elkerülése céljából. 78 Idevonatkozóan említsünk példákat a szomszédos, ill. távolabbi európai népek hagyományából. Florescu F. részletesen leírja a Nyugati Havasok területén lakó románok aratókoszorú készítésének és vízzel való leöntésének szokását. A szerző megfigyelései elsősorban Vidra község aratási hagyományára vonatkoznak. A szokásban a koszorú megöntözése a legfontosabb mozzanat. Amikor az arató leányok a koszorút készítik, a férfiak titokban dézsákban vizet rejtenek el a keresztek tövében. Az elkészült koszorút az egyik leány fejére helyezik s nyomban ráöntenek egy dézsa vizet. Az aratási menet megindul a faluba, s közben énekelnek, amelyben arról van szó, hogy a koszorú zöld levele szomjan pusztul, ha nem öntözik meg. A koszorú megöntése a következő évi jó termés érdekében történik. Az aratókoszorút vivő leányt menyasszonynak nevezik. 79 Amikor a gazda udvarába érnek, a gazda az aratókoszorút vivő menyasszonyt bőségesen meglocsolja, majd a koszorút átveszi, egy szegre akasztja, s később a kalászokat kimorzsolja és a szemeket a vetőmaghoz elegyíti. 80 Moldován G szerint a románok körében mindenütt szokásban volt 11 Berze Nagy J.: Baranyai magyar néphagyományok. III. Pécs, 1940. 190. 78 Szatmárban a gazda derekát szalmakötéllel körülkötik, az aratókoszorús leányt vízzel leöntik, hogy a búza jól eresszen, s a leány haja hosszúra nőjön. Szendrey Zs.: Szatmár megye néphagyományai. Ethn., XXXIX. 1928. 35.; Gimesen egy aratóember vitte a koszorút a fején az uraság udvarára, s a szolgáló öntötte le vízzel. A gazdák aratókoszorú-vivőjét a gazda vagy a gazdaasszony öntözte meg, azért, hogy a következő évben is bő termés legyen, s vízhiánytól ne szenvedjen a búza, Zsérén, Pogrányban, Nagycétényben az aratókoszorú-vivőt a gazda vagy a gazdaasszony úgyszintén megöntözi az elkövetkezendő évi jó termés érdekében. Ez a szokás Nagycétényben a termelőszövetkezetben is megmaradt, ahol az elnök fröcsköli le az aratókoszorút. Saját gyűjtésem, 1963. 79 A kérdéshez 1. Ujváry Z.: Az agrárkultusz kutatása a magyar és az európai folklórban. Debrecen, 1969. 143. 80 Florescu F.: Ceremónia agrára a cununii in Mun^i Apuseni. Sociologie Romaneascä, 1939. Nr. 4-6. 283-286.
