Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Az esővarázsló szokások és rítusok

elássa a mezőn vagy a kertben, olykor az istállóba, a méhesbe helyezi, esetleg megőrzi villámcsapás ellen.

46 A horvát Zeleni Juraj és a román gocoj meglepően hasonlít egymásra, noha közöttük közvetlen kapcsolatról nem beszélhetünk. Zöld levelekbe, mohába öltöztetett maszkos alakok Európa számos pontján felbukkannak a néphagyományban. A Zeleni Jurajhoz hasonló európai párhuzamok közül a bajor Niederpöringben ismeretes szokást említjük meg. Pünkösdkor egy fiút tetőtől talpig levelekbe, virágokba öltöztettek. Fején magas, hegyes süveg volt, amit szintén növények, virágok borítottak. Az alak társai kíséretében végigvonult a helységen. Minden háznál megálltak, ahol vízzel öntözték le a Pfingstlnek nevezett zöldbe öltöztetett alakot.

47 Gavazzi M. rámutatott arra, hogy a Zeleni Juraj szokásban olyan mágikus tevékenység nyilvánul meg, amellyel a szántóföld termékenységét, az állatok védelmét, egészségét akarják elérni. A Zeleni Jurajt a vegetációs erő képviselőjének tartja. Olyan alaknak, amelynek apotropeikus szerepe a legfontosabb.

48 A mezőgazdasági rítusokkal való kapcsolatára világosan utal az, hogy a Zeleni Jurajtól és társaitól kapott zöld ágat a szántóföldbe ássák, hogy megvédjék a gabonát, a termést az ártó hatalmaktól. Ezt a mágikus tevékenységet általánosnak lehet tekinteni ott, ahol a szokás ismeretes. Hangsúlyoznunk kell, hogy a szokásnak az agrárkultusszal való kapcsolata teljesen egyértelmű. Mielőtt az esővarázsló szokások további példáira térnénk és a mezőgazdasági termékenységi rítusokkal összefüggésben elemeznénk a funkcionális kérdéseket, meg kell még említenünk a román Scaloian szokást, amelynek délszláv párhuzamaira és a vele kapcsolatos magyar közlésekre előzőleg már tettünk említést. A Scaloian esővarázsló szokásra egy érdekes román elmélet agrárkultusszal való kapcsolata miatt térünk ki. 46 Huzjak V.: i. m.; L. még: Drobjakovic B.: Etnologija naroda Jugoslavije. Beograd, 1960. 208.; FrameI. T.: i. m. 103. kk.; Schneeweis E.: i. m. 137.; Gavazzi M.: Das Maskenwesen Jugoslaviens. Schweizerisches Archiv für Volkskunde, LXIII. 1967. 199.; Semayer V. Turkajárás Szolnok-Dobokában. Népr. Ért., III. 1902. 109. 47 Frazer J. G.: Az aranyág. Budapest, 1965. 169. 48 Idézi Huzjak V.: i. m.; Drobjakovic B.: i. m. 209.