Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Az esővarázsló szokások és rítusok

Paparuga-járók. Méhkerék (Békés m.). Ujváry Z. felv. 1971 Az Arad megyei románok körében a paparuda lehetett fiú vagy leány. Zöld gallyakat, leveleket aggattak magukra. Házról házra jártak, vízzel öntözték őket s énekükben azt kérik, az isten adjon esőt, hogy a búza akkora legyen, mint a legény és a termés olyan magas, hogy a háztetőt érje.

29 Biharban (Vaskóh) szárazság idején a zöld gallyakba öltözött leány minden ház udavarán énekel és táncol. A házbeliek a leöntés után megajándékozzák.

30 A Békés megyei Méhkerék román lakosai még a közelmúltban is gyakorolták a paparuda szokást. Ha szárazság volt, hét-tizennégy éves korú gyermekek jártak esőt varázsolni. Küldték őket a felnőttek, szülők: „Menjetek paparugának, nagy a szárazság!" A gyermekek nagy zöld lapuleveleket aggattak magukra s az út közepén haladva végigjárták a falut. A házakból kimentek és leöntötték őket vízzel, miközben ezt mondták nekik: „Hallgasson meg benneteket az isten!" Vagy: „Ámen, 29 Kollárov M. /.: i. m. 459. 30 Moldován G.: i. m. 290-291.