Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

Az esővarázsló szokások és rítusok

A házban a dal és a tánc után szitát gurítanak és figyelik, hogyan dől el. Ha leborul, akkor drágaság lesz, ha felfelé fordul, akkor jó ter­més várható. Ez a szokás majdnem teljesen egyforma Bulgária min­den vidékén. Leggyakoribb az, hogy a leánynak, akit feldíszítenek, árvának kell lenni. Néhány helyen, mint pl. Nevrokopban az árva lányra ismeretlen sírból kiszedett csontokat és néhány élő békát is ráaggatnak. A szokás lényegében az énekben is kifejezésre juttatja, hogy az eső előidézését szolgálja. Az énekben esőért könyörögnek, hogy jó termés legyen, s legyen mit enni az árváknak és a szegények­nek. 24 Figyelemre méltó az ettől formailag eltérő s naptári naphoz kapcsolódó szokás, amely German néven ismeretes a bolgárok ha­gyományában. A népi naptár egyik legnagyobb ünnepe az a nap, amelyet egyrészről azért ünnepelnek, hogy jégeső ne legyen, más­részről pedig azért, hogy a termékeny esőt előidézzék. Némely he­lyen ezen a napon sárbabát készítenek, amit eltemetnek. Ezt a babát Germancsonak vagy Skalojannak nevezik. A baba kb. 40-50 cm nagyságú. Temetőből hozott deszkára fektetik, virággal beszórják, gyertyát gyújtanak, tömjént füstölnek és elsiratják, mint egy igazi halottat. A lányok közül az egyik mint anya, a másik mint leány­testvér, a harmadik mint fiútestvér siratja el. Ezt követően a folyó mellé a homokba temetik. Olykor a pap engedélyét is megszerzik, hogy a szertartás ideje alatt harangozhassanak. A következő nap ugyanazok a leányok elmennek a sírhoz és gyertyát gyújtanak. Vrá­cában a Germancso temetésén ezt éneklik: „Szárazságtól halt meg Germán, szárazságtól, hogy sár legyen." A sár figura eltemetésével úgy vélik, hogy a természetet esőre kényszerítik. Ez egyrészről az énekből is kitűnik, másrészről erre mutat az is, hogy az esőbabát a víz mellé temetik. 25 A délszláv esővarázsló szokáshoz kapcsolódik a horvát Zeleni Juri). Erre a szokásra és a hasonló román példákra az eddig bemu­24 Vakarelski Ch.: Bulgarski prazdnicni obicaj. Sofia, 1943. 68-69.; L. még: DinekovP.: Bulgarski folklór, I. Sofia, 1959. 316-321. 25 Vakarelski Ch.: i. m. 76-77.

Next

/
Oldalképek
Tartalom