Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)
A népszokások változásáról
magyarosodás tehát igen jelentős volt és viszonylag gyorsan, pár évszázad alatt teljesen végbement. Településtörténeti ismeretek nélkül az ilyen falvakból magyarként közölt néprajzi megfigyelések tévedésekre adhatnak alkalmat. Sőt, néprajzi térképen még további problémát jelent, ha ebből a faluból más vidékre települtek lakosok és új lakóhelyükön adatközlőként szerepelnek. így pl. A Magyar Népzene Tára Kalocsára (Pest m.) költözött hajdúdorogi görögkatolikusoktól közöl betlehemes játékot. 55 Kétségtelen, hogy igen gyakran csak a feltűnő néprajzi jelenségek keltik fel a figyelmet az eredet, a település kérdését illetően. Pl. Hajdúdorogon a karácsonyi ünnepkörben előforduló kecskemaszkos szokás idegen eredetéhez a település nyújtotta a biztos támpontot. Másrészről viszont éppen az ilyen néprajzi jelenségekkel is igazolható a lakosság idegen származása. 56 Az előzőekhez hasonló példákat bőséggel említhetünk. így pl. az agrárkultuszban a kakas szerepét vizsgálva megállapítottuk, hogy ahol az aratási és más szokáskörben a kakas szertartásos megölése előfordul, átvételről, illetőleg a szokáshordozók magyarrá válásáról beszélhetünk. A szokást leíró közlemények nem említik a magyarrá válást, a település idegen eredetét s így a szokás magyar hagyományként került a néprajzi irodalomba. Az idegen kapcsolatra, eredetre később csak az elterjedési térkép hívja fel a figyelmet. 57 A medve szerepe a balmazújvárosi aratási szokásokban a Balmazújvárosra települt és magyarrá lett németek hagyományára vezethető vissza. Hasonlóképpen a német lakosokkal vált magyarrá a solymári rózsaleány-ünnep is. Az interetnikus kapcsolatok vizsgálata során a Kárpát-medencében az elmondottakon túl még számos szempontot kell tekintetbe venni. Ha az átadás-átvétel kérdése felmerül, nyilvánvalóan nem hagyható figyelmen kívül a közvetlen érintkezésen, tényleges kapcsolaton létrejött műveltségi elemek cseréje. A maszkos játékok 55 A Magyar Népzene Tára, II. Jeles napok. Budapest, 1953. 575-578. 56 Ujváry Zoltán: Kecskemaszkos szokás Hajdúdorogon. A debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1965. Debrecen, 1966. 223-238. 57 L. e kötet más fejezetében.
