Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)

A népszokások változásáról

be és Szatmárba már IL Géza (1141-1161) uralkodása alatt történtek.

51 Az idegen telepesek elmagyarosodása természetszerűnek tűnik azokon a területeken, ahol a környező falvak lakossága teljesen magyar. A magyarosodás azonban a nyelvhatárok mentén is bekövetkezik. De nemcsak az elmagyarosodás, hanem a magyaroknak az idegen, környező népekbe való beolvadása is. Körösi J. az elmagyarosodás és az elszlovákosodás kérdéseit vizsgálja a múlt század végén több megyében. így pl. számos Hont és Nyitra megyei községről megállapítja, hogy szlovák, esetleg német lakosai teljesen elmagyarosodtak, illetőleg a magyar falvak milyen arányban szlovákosodtak el.

52 A kutatók rámutattak arra, hogy a palóc nyelvterületen gyakoriak az olyan községek, amelyeknek a lakossága elmagyarosodott vagy elszlovákosodott. Ilyen esetekben legtöbbször az történt, hogy a betelepülők alkalmazkodtak az őslakosokhoz, viszont arra is vannak példák, hogy a kisebb számú betelepülő magukkal vitt hagyományukat az őslakosok átvették.

53 A nyelvhatáron belül a magyarosodás természetszerűleg nagyobb ütemű volt. A Hajdú-Bihar megyei Hajdúdorog lakossága a XVI. században néhány magyar családtól eltekintve rác. A faluba később rutének és románok is települtek. A XIX. században Hajdúdorogról mint tisztán magyar községről írnak a források.

54 Az el51 Szirmay Antal: Szatmár vármegye fekvése, történetei és polgári esmérete, III. Buda, 1809-1810. I. 215. 52 Körösi J.: Eltótosodás és magyarosodás Hont megyében. Budapesti Szemle, LXXIII. 1893. 176-199.; Vő.: Magyarosodás és eltótosodás Nyitra megyében. Budapesti Szemle, LXXXVI. 1896. 394-418.; Elszlovákosodott magyarok Bars megyében: Kovács Gy.: Eltótosodott magyarok Bars megyében. Ethn., X. 1899. 293-297.; Az elszlovákosodásra, magyarosodásra 1. pl. Vargyas Lajos : Áj falu zenei élete. Budapest, 1941. 78. kk. ; Vö. még Márkus Mihály: A bokortanyák népe. Budapest, 1949.; Németh Zoltán: Az egynyelvűség-kétnyelvűség kérdése a nyíregyházi tirpákság esetében. Irodalom és Nyelvtudomány. Acta Academiae Paedagogicae Nyiregyháziensis, Tom. 8/c. Nyíregyháza, 1980. 121-140. 53 Manga János: Szlovák kapcsolatok a palóc karácsonyi szokásokban. Ethn., LIX. 1948. 95. 54 L. pl. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta betűrendben körülményesen leíratik, I. Pest, 1851. 276.