Ujváry Zoltán: Népszokás és népköltészet (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 35. Debrecen, 1980)
A népszokások változásáról
idegen nemzetiségű lakosság közös munkatevékenységei, a migráció és a kolonizáció a kapcsolatok bonyolult rendszerét alakították ki. Az interetnikus kapcsolatok vizsgálatában különösen fontos szerepet kap a migráció, amely révén a mezőgazdaság hagyománykörbe számos szokás átadásának-átvételének kérdése világítható meg. A Kárpát-medence területén a szláv (elsősorban szlovák, ruszin, vend, horvát, távolabbról cseh, lengyel) mezőgazdasági munkások elvándorlására, távolabbi vidékeken való munkavállalására a XVIII. századtól kezdődően vannak adatok. A vándormunkások főleg a Kárpát-medence peremterületeiről rajzottak ki és útvonaluk elsősorban a Nagy Magyar Alföld felé irányult. Szlovák és ruszin aratók már mintegy kétszáz évvel ezelőtt megjelentek a magyar gazdák földjein, hogy a nyári idényre munkát vállaljanak. 35 A Nyírségbe (Kelet-Magyarország) szlovák aratók jártak egy múlt századi leírás szerint: „Nem tudom, a nyírség termékenységét, vagy keleti fajú lakosainak munkátlanságát bizonyítja-e ama körülmény, hogy itt a felföldi tótok aratnak, az alföldi magyarok nyomtatnak, a nyírségi nemesek pedig csak nézik." 36 Az idézetből kitűnik, hogy a Nyírségben a nyomtatást magyarok végezték. A szlovákok elsősorban az aratásban vettek részt. Adatok vannak azonban arra is, hogy uradalmakban, mint pl. a cisztercita rend Fejér megyei birtokán, az előszállási uradalomban 1814-ben és 1815-ben a szlovák vándormunkásokat szénakaszálásra, boglyázásra, a búzavetés gyomtalanítására alkalmazták. 37 A 19. század első felétől igen élénknek, elevennek tekinthető a szlovákok mozgása a magyar alföldi területek irányába. A szlovák 35 Barabás Jenő: Kartográfiai módszer a néprajzban. Budapest, 1963. 119.; Nagyváthy János: A szorgalmatos mezei gazda, II. Pest, 1791. 155.; Sárközi Zoltán: A summások. In: A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában 1848-1914 (Szerk.: Szabó I.), II. Budapest, 1965. 328.; Kása László: Az Alföld és a hegyvidék gazdasági kapcsolata (Adatok a sarló-kasza eszközváltáshoz). Ethn. LXXVIII. 1967. 93. kk.; Szimonyenko I. F.: Bit naszelenija Zakakarpatszkoj oblaszti. Szovjetszkaja Etnografija, 1948. 1. sz. 69.; Sirácky Ján: Sfahovanie Slovákov na Dolnu zem v 18. a 19. storoci. Bratislava, 1966. 36 B. Szabó László: Nyírségi népélet. Pesti Divatlap, 1845. II. 39. sz. 1334. 37 Sárközi Zoltán: i. m. 328.
