Varga Gyula: Egy falu az országban (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 33. Debrecen, 1978)

II. A nép és a föld

14. sz. táblázat folytatása Év Szántó Rét Legelő kat. hold Összes kb. hold 1805 356 hold 353 kaszás 709 1808 407 hold 394 kaszás 80

1 1828

42 235 hold 205 kaszás 440 1849

43 607 hold 509 kaszás 1116 1851 619 hold 498 kaszás 1117 1887

44 1972 k. hold 616 k. hold 2588 1895 1883 k. hold 637 k. hold 105 2 3 57 2 i9i3

á4

/a 3300 (?) 1933 1700 k. hold 1955 3362 A mellékelt táblázat alapján a határ pontos területét igen nehéz megállapítani. Az összeírások pl. nem jelzik a művelésen kívül álló területeket, nádasokat, kerteket, szőlőket. A későbbi hivatalos statisztikák pedig mindezeket összekeverik az uradalmi földekkel. Gondot okoz az is, hogy nem egységes s bizonyára nem is mindig hiteles mértékegységeket használtak. A különböző összeírások a felmérések alkalmával nem is azonos szempontokat használtak. Jellemző, hogy az elöljárók egy vármegyei körözvényre még 1855-ben is azt jelentik, hogy „Kis Maria határa kiterjedésére semmi hiteles okirat nem létezik", tehát adóalapját csak becslés alapján lehet megállapítani.

45 Ha az 1887-es kataszteri felmérést fogadjuk el hiteles alapnak, akkor mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, tulajdonjogilag változott-e a határ a privilégiumlevél megszerzése óta? A rendelkezésre álló levéltári források egyetlen olyan adatot se közölnek, mely szerint a falu határa valamelyest is csorbát szenvedett volna. Annál bőségesebben tanúskodnak a terjeszkedésről, illetve a terjeszkedés óhajáról. Az 1887-ben felmért kb. 2588 holdhoz természetszerűleg hozzá kell venni a községnek, mint testületnek a birtokát, mert ezek haszna — a patriarchális belső viszonyok következtében — valójában a lakosságot szolgálta. Mindenekelőtt közkincs volt az 1242 kat. hold és 838 D-öl kiterjedésű közlegelő, mely a privilégiumlevél 10. pontja értelmében maradt a községre.

46 De volt a községnek 72 hold szántó-, és 3 J hold kaszálója is, melyet a város lakosai műveltek s melynek jövedelmét