Varga Gyula: Egy falu az országban (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 33. Debrecen, 1978)

I. A falutól a városig

24. Kállay Ubul, 1904. 39—40. 2j. Bunyitai ÜL 1887. 248. 26. Nagy Iván, 1857. 130. Nagy Iván leszármaztatási táblázatainak hiányosságára már a korábban idézett tanulmányok is rámutattak. 27. A címer színes képét s az armális szövegét közli: Áldásy, 1922—1923. 32 — 33. 28. Csergheö, 1887—1888. Tafeln I. (A—GY) 54, Text I (a—z) 68. Az 1414-es címer álló téglalap alakú, szegélyezett kék mezőben négy aranyszegélyű félkörívvel záródó piros alapú mező. Ebben alul egy ferde paizs, kék alappal, benne egy páncélos, kopjás lovas alak. Fölötte vállpáncél s ebből jobbra-balra fodrozódó dísz, talán tollforgó, efölött szárnyát terjesztő fekete sas feje, rajta háromágú korona. A Csergheö-íéle katalógusban a címer: felül fodrozódó levél (tollforgó?) alatt, ezek érintkezési pontjában mellvértszerű forma. Ez alatt ferde, félkörívben végződő, sűrűn vonalkázott paizs, benne két lábon álló, nyíllal, átlőtt szemű, nyelvét nyújtó oroszlán, felfele kunkorodó farka háromágú bojtban végződik. A paizsképet farkas-, vagy rókafejű, szárnyas gyíkszerű állat fogja körül, melynek farka az állat nyakára csavarodik. Az állatnak egy lába látszik s testén kivehető a kereszt jelvény. A levélfodor fölött az átlőtt szemű oroszlán képe megismétlődik, de itt három lábon áll, jobb első lábával a nyíl szárnyát fogja. A két címer között rokon vonás, hogy mindkettő három szerkezeti elemből áll, melynek alsó része paizs, középső, fodrozódó ágak között közös a mellvért. A többi motívum szembetűnően különböző. A második címerben szereplő szárnyas gyíkszerű állat a rajta levő kereszttel bizonyára a Zsigmond-féle Sárkány-rendre utal. Vö. Mező-Németh, 1972. 76. Az Ákos vagy Gutkeled nemzetségre közvetlenül utaló több jelet nem találtunk a címerben, hacsak a hármas motívumrészletek (korona, három lábon álló oroszlán, ennek három ágú farkbojtja) nem állnak kapcsolatban a Gutkeledek három ék jelével. L. még: Dankó, 1973. 325— 331 ;u. ő: 1975. 263—265. 29. Erre a kérdésre nem kapunk választ Benda Kálmántól sem. Benda. 1940. 8—9. 30. 1552. évi portális összeírás. Közli: Pesty Frigyes, Helységnévtár. OSZK. FM. 1 52. Fol. Hung. 1114/10. Bihar m. Ugyanekkor a környéken, a kismarjai központhoz tartozó faluk közül bírja még a következő birtokokat: Kasza 5, Kerekegyháza 1, Gyapoly 34 porta. Itt jegyezzük meg, hogy Nagymarján ugyanakkor Bocskai György sógora, Toldi Mihály bír 9 portát, viszont az Esztári néven feljegyzett 12 porta már ekkor „relicta", tehát megkezdődött a falu elnéptelenedése; Osváth, 1896. 10. l.-on közölt idézete pontatlan. 31. Bakács, 1957. 52; Juhász, 1936. 24. 32. Benda, 1940. 9—11.; Bunyitai, III. 248. 33. Benda, 1940. 11—12. 34. Szamosközi István után Bocacius 1818-ban ír arról, hogy Bocskai István 1557 januárjának legelső reggelén, pénteki napon született Kolozsvárott, amikor apja — aki ekkor még Ferdinánd király pártján állott — feleségével és több más társával együtt Izabella királynő fogságába került, s a pénteki napnak ettől kezdve Bocskai István életében mindig nagy szerepe volt; életének főbb fordulópontjai mindig pénteki napra estek. Bocacius, 1818. 68; Idézi Benda, 1940. 231. Ezt az adatot automatikusan vették át a különböző történeti munkák. Vö. Nagy Iván I. 1857. 130., II. 1858. 128—129.; Benda, 1940. 8.; Bottyán, 1975. 35. Takács, 1975. 17. 36. „E vár, vagy inkább csak várkastély, gyenge erősség lehetett". Osváth, 1896. 32. 1704-ben még megvolt, mert a kuruc Palocsay György a váradi ostromzár parancsnoka ez év július 26-án egyik parancsát „in Castris a Kis Marja positis" írja. A levelet idézi: Osváth, 1896. 31. Több adatunk azután a várról mint lakható helyről nincs. Valószínű tehát, hogy ezt is a többi magyarországi várakkal együtt, 1711-ben rombolták le. 1793-ban a vidéken átutazó Torvson Róbert „a híres Bocskai" Kismarja melletti váráról már csak múlt időben beszél. Szamota, 1891. 486. Bocskai születési helyét illetően a kortársak véleménye is megoszlott. Szappanos János ,,ez kis helyről vagyis a Bihar vármegyében levő Kismajáról származtatja a fejedelmet. Szappanos János : Militaris Congratulatio, RMK. I. 1959. 259. 37. Bunyitai, III. 1887. 248. 38. Károlyi Oki. tár. III. 1885. 413—414. Az oklevelet a hajdúkérdéssel foglalkozó szakirodalom eddig nem elemezte, pedig nem lehet vitás, hogy a Báthory Istvánt ekkor még csupán helyettesítő Kristóf vajda csak eszköz lehetett ebben az akcióban s a kezdeményező maga a fiatal földesúr, Bocskai István volt. Az oklevélről Osváth Pál már tud, de nem magyarázza. Osváth, 1896. 10. 39. Benda, 1940. 89. 40. Szádeczky, 1886. 850—886. 41. A szabadságharcnak a lefolyását maga a fejedelem beszéli el a hajdúknak 1605. december 12-én Korponán kiadott „nagy" szabadalomlevelének narrátiójában. Szendrey, 1971. 12—13.; de részletesen leírja Giacomo Barbiano, Belgiojozo grófja is 1605 őszén a császári udvarnak írt jelentésében. Benda—Kenéz, 1972. 5—30. Katonai, politikai szerepet sokan értékelték. Az újabb tanulmányok a szabadságharc jelentőségét, Bocskai hadvezéri és politikai zsenialitását, emberi nagyságát egyértelműen elismerik. Benda, 1940. 130—175.; u. ő. 1955; Bottyán, 1975.