Varga Gyula: Egy falu az országban (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 33. Debrecen, 1978)

I. A falutól a városig

24. Kállay Ubul, 1904. 39—40. 2j. Bunyitai ÜL 1887. 248. 26. Nagy Iván, 1857. 130. Nagy Iván leszármaztatási táblázatainak hiányosságára már a korábban idé­zett tanulmányok is rámutattak. 27. A címer színes képét s az armális szövegét közli: Áldásy, 1922—1923. 32 — 33. 28. Csergheö, 1887—1888. Tafeln I. (A—GY) 54, Text I (a—z) 68. Az 1414-es címer álló téglalap alakú, szegélyezett kék mezőben négy aranyszegélyű félkörívvel záródó piros alapú mező. Ebben alul egy ferde paizs, kék alappal, benne egy páncélos, kopjás lovas alak. Fölötte vállpáncél s ebből jobbra-balra fodrozódó dísz, talán tollforgó, efölött szárnyát terjesztő fekete sas feje, rajta három­ágú korona. A Csergheö-íéle katalógusban a címer: felül fodrozódó levél (tollforgó?) alatt, ezek érintkezési pontjában mellvértszerű forma. Ez alatt ferde, félkörívben végződő, sűrűn vonalká­zott paizs, benne két lábon álló, nyíllal, átlőtt szemű, nyelvét nyújtó oroszlán, felfele kunkorodó farka háromágú bojtban végződik. A paizsképet farkas-, vagy rókafejű, szárnyas gyíkszerű állat fogja körül, melynek farka az állat nyakára csavarodik. Az állatnak egy lába látszik s testén kive­hető a kereszt jelvény. A levélfodor fölött az átlőtt szemű oroszlán képe megismétlődik, de itt három lábon áll, jobb első lábával a nyíl szárnyát fogja. A két címer között rokon vonás, hogy mindkettő három szerkezeti elemből áll, melynek alsó része paizs, középső, fodrozódó ágak között közös a mellvért. A többi motívum szembetűnően különböző. A második címerben szereplő szár­nyas gyíkszerű állat a rajta levő kereszttel bizonyára a Zsigmond-féle Sárkány-rendre utal. Vö. Mező-Németh, 1972. 76. Az Ákos vagy Gutkeled nemzetségre közvetlenül utaló több jelet nem találtunk a címerben, hacsak a hármas motívumrészletek (korona, három lábon álló oroszlán, ennek három ágú farkbojtja) nem állnak kapcsolatban a Gutkeledek három ék jelével. L. még: Dankó, 1973. 325— 331 ;u. ő: 1975. 263—265. 29. Erre a kérdésre nem kapunk választ Benda Kálmántól sem. Benda. 1940. 8—9. 30. 1552. évi portális összeírás. Közli: Pesty Frigyes, Helységnévtár. OSZK. FM. 1 52. Fol. Hung. 1114/10. Bihar m. Ugyanekkor a környéken, a kismarjai központhoz tartozó faluk közül bírja még a következő birtokokat: Kasza 5, Kerekegyháza 1, Gyapoly 34 porta. Itt jegyezzük meg, hogy Nagymarján ugyanakkor Bocskai György sógora, Toldi Mihály bír 9 portát, viszont az Esztári néven feljegyzett 12 porta már ekkor „relicta", tehát megkezdődött a falu elnéptelenedése; Osváth, 1896. 10. l.-on közölt idézete pontatlan. 31. Bakács, 1957. 52; Juhász, 1936. 24. 32. Benda, 1940. 9—11.; Bunyitai, III. 248. 33. Benda, 1940. 11—12. 34. Szamosközi István után Bocacius 1818-ban ír arról, hogy Bocskai István 1557 januárjának legelső reggelén, pénteki napon született Kolozsvárott, amikor apja — aki ekkor még Ferdinánd király pártján állott — feleségével és több más társával együtt Izabella királynő fogságába került, s a pénteki napnak ettől kezdve Bocskai István életében mindig nagy szerepe volt; életének főbb fordulópontjai mindig pénteki napra estek. Bocacius, 1818. 68; Idézi Benda, 1940. 231. Ezt az adatot automatikusan vették át a különböző történeti munkák. Vö. Nagy Iván I. 1857. 130., II. 1858. 128—129.; Benda, 1940. 8.; Bottyán, 1975. 35. Takács, 1975. 17. 36. „E vár, vagy inkább csak várkastély, gyenge erősség lehetett". Osváth, 1896. 32. 1704-ben még megvolt, mert a kuruc Palocsay György a váradi ostromzár parancsnoka ez év július 26-án egyik parancsát „in Castris a Kis Marja positis" írja. A levelet idézi: Osváth, 1896. 31. Több adatunk azután a várról mint lakható helyről nincs. Valószínű tehát, hogy ezt is a többi magyarországi várakkal együtt, 1711-ben rombolták le. 1793-ban a vidéken átutazó Torvson Róbert „a híres Bocs­kai" Kismarja melletti váráról már csak múlt időben beszél. Szamota, 1891. 486. Bocskai születési helyét illetően a kortársak véleménye is megoszlott. Szappanos János ,,ez kis helyről vagyis a Bihar vármegyében levő Kismajáról származtatja a fejedelmet. Szappanos János : Militaris Congratulatio, RMK. I. 1959. 259. 37. Bunyitai, III. 1887. 248. 38. Károlyi Oki. tár. III. 1885. 413—414. Az oklevelet a hajdúkérdéssel foglalkozó szakirodalom eddig nem elemezte, pedig nem lehet vitás, hogy a Báthory Istvánt ekkor még csupán helyettesítő Kristóf vajda csak eszköz lehetett ebben az akcióban s a kezdeményező maga a fiatal földesúr, Bocskai István volt. Az oklevélről Osváth Pál már tud, de nem magyarázza. Osváth, 1896. 10. 39. Benda, 1940. 89. 40. Szádeczky, 1886. 850—886. 41. A szabadságharcnak a lefolyását maga a fejedelem beszéli el a hajdúknak 1605. december 12-én Korponán kiadott „nagy" szabadalomlevelének narrátiójában. Szendrey, 1971. 12—13.; de rész­letesen leírja Giacomo Barbiano, Belgiojozo grófja is 1605 őszén a császári udvarnak írt jelentésében. Benda—Kenéz, 1972. 5—30. Katonai, politikai szerepet sokan értékelték. Az újabb tanulmányok a szabadságharc jelentőségét, Bocskai hadvezéri és politikai zsenialitását, emberi nagyságát egyér­telműen elismerik. Benda, 1940. 130—175.; u. ő. 1955; Bottyán, 1975.

Next

/
Oldalképek
Tartalom