Varga Gyula: Egy falu az országban (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 33. Debrecen, 1978)
I. A falutól a városig
JEGYZETEK 1. OL. Mohács előtti gyűjt. Dl. 990. „inter Mariam et Wodosa". Györffy, 1963. 641. 2. Bunyitai 111, 1884. 277. 3. Szabó, 1966, 101; Jakó, 1940. 36, 296. 4. Jakó, 1940. 80. 5. Jakubovich, 1926. 222, 299, 358. Meg kell azonban jegyezni, hogy a Jakubovich által közölt három adat közül csupán a második utal biztosan Újmarjára (Maria noua XCIII cap.), a másik kettő csupán a Maria nevet rögzíti (Maria ducente cap., In Mariam dimidiam Marcam). Tehát ez a két adat vonatkozhatna Ómarjára is. De a későbbi arányok miatt elfogadjuk Györffy besorolását. Györffy, 1963. 586, 641. 6. Debrecen Ref. Koll. Lev. tár R. 781/2. 7. Monumenta Vaticana históriám Regni Hungáriáé illustranciae, Ser. I. Tom. 1. Bp. 1885. 42, 65, 72, 85; 1341: (villa Omaria) Documente privind istoria Romuniei, XIV/4. 579; 1342 és 1351 : Keresztúri, Josephum Aloysium, Compendiaria... 1806, 179—180; Bunyitai III. 1884. 278. A pápai tizedlajstromok a papok dézsmajövedelmének V 10 részét adják meg. Györffy számítása szerint egy garasnak kb. 2.3—6 telek felel meg. Ezek szerint a XIV. század elején Ómarján 10—24, Újmarján 22.5 —54 telek után fizettek tizedet. Györffy, 1963 581, 641. 8. Vö. Szabó, 1966. 191. 9. Bunyitai III. 1884. 277. A romló állapotban ma is meglevő földvár régészetileg feltárva nincs. 10. Helyét a Templom dűlő és a Kocsmagallér határnevek jelzik. Határát a XVIII. század elején már pusztaként emlegetik a források. Az itt kialakuló földesúri majorságok, később kastélyok nem az elpusztult falu helyén, hanem attól délre kb. 1 km-re épültek. 11. Jakó, 1940. 80, 296; Karácsony I. 1900. 104; Györffy, 1963. 576. 12. Jakó, 1940. 36. 13. Idézi Györffy, 1963. 641. 14. Jakó, 1940. 38; Bunyitai 111. 1884. 277. A XIV—XV. században gyakori birtokcserék oklevelekben való megörökítésének köszönhető, hogy az Ómarjai család neve még többször felbukkan. így: 1342 (videlicet Stephanus et Lucachius filii Lucachii de Gyapul et de Omaria.. .) Anjou-kori Okmánytár IV. 226; 1348 (Lucasium fily Lucasy de Omaria) Zichy Okmánytár II. 323; 1351 (.. .filius Luchasii de Omaria cum duobus filiis, scilicet Ladislao et Nicoiao...) uo. V. 502—503; 1398. márc. 31. (Lucas parvus de Maria a váradi káptalan előtt elzálogosítja kerekegyházi birtokát.) Zsigmond-kori Oki. tár. I. 577—578. 15. Tudománytár IX. 227. 16. Károlyi Oki. tár. III. 1885. 132. 17. Bunyitai III. 1884. 248 s a 4. sz. jegyzetben közölt családfa. 18. A Bocskai családnév írását illetően nem fogadjuk el Klaniczay Tibor érvelését, mivel az eredeti források nagyobb százalékában — többek közt a kismarjaiak részére kiadott szabadalomlevélben is — -i végződésű jelölést találunk. Vö. Klaniczay, 1966. 484. Indokul még azt is felhozzuk, hogy ez megkülönböztetésül szolgálhat az 1790-ben nemességet nyert Bocskay családtól. Nagy Iván, 1. 1857. 135. 19. Bunyitai, 1889. 30—33; Soós, 1890. 43—45. 20. Takács, 1975. 18; Közli még a Pallas Lexikon Boksa címszó alatt. 21. Rajzát közli: Osváth, 1896. 19; Még 1936-ban látta: Hunyadi, 1936. 35; Hivatkozik a kismarjai Miczbán kőre K. Nagy 1. 1884. 17; Soós, 1890. 43—45. 22. Karácsony, 18 90. 120 — 12 5. 23. Bunyitai közli egy XIV. században felbukkanó, Ákos nembeli „Mych" leszármazását, mely szerint Mihály comes „de generc Ákos"-tól származó első Mykh 1314—1342 között élt, majd ugyanez a név előjön még a család két ágában, egyik 1382-ben, másik 1390-ben, mindkettő Mych néven. Bunyitai, 1889. 30—33.
