Varga Gyula: Egy falu az országban (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 33. Debrecen, 1978)

I. A falutól a városig

A. magtár XIX. század elejéről származó faragott bírói szék.

138 A falu északkeleti szélén romantikus titokzatossággal emelkedett a „Bocskai várdomb", melyről mindenki tudta, hogy azon állt Bocskai István fejedelem vára. A falu déli szélén állt, a maga nemében szinte páratlan esztétikai szépséget hordozó Samarja csárda, az 1940-es évekig megőrzött évszázados berendezésekkel.

139 Féltő gonddal őrizték a város levéltárát, melyben a menyezetig emelkedő polcokon, részben kis gyalult faládákban őrizték a város több tonnát kitevő mennyiségű iratanyagát. Igen sokan belepillanthattak abba a kis faládába, amelyben a város hatalmas pecsétekkel ellátott eredeti okleveleit őrizték, Bocskai több aranytallérjával és az 1606-ban készült első ezüst pecsétnyomóval. Csaknem minden kismarjai férfi volt fent a toronyban, ahol —• a hagyomány szerint — Bocskai által adományozott harang ütötte a negyedórákat.

140 A helység központi települési magját ma is „város"-nak mondják. Ennek északnyugati sarkán van a „városkert", a „városháza" udvarán máig titokzatos épület az egykori börtön s a tekintélyes gazdasági múltat sejtető magtár, a város 1779-ben épült egykori „granáriuma.

141 A magtár alatt elfalazva ma is megvan egy pinceszerű sötét üreg, melyet a hagyomány szerint egykor siralomháznak használtak. A Kismarjában megforduló idegennek nemcsak a templom mellett elhelyezett Bocskai-mellszobor tűnik fel (a debreceni Tóth András alkotása), hanem különösen az, hogy a református templomban őrzik Bocskai fejedelem megfestett képét (Dobay Ferenc 1867—1945 munkája.) Jel-