Varga Gyula: Egy falu az országban (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 33. Debrecen, 1978)

IV. A népi kultúra változásai

ételeket főztek, estéjén bált rendeztek. Dec. 24-én este jártak a kántálok, akik vallásos énekeket énekeltek s ezért pénzt, kalácsot kaptak. Ünnep első és második napján jártak a betlehemesek.

46 A szilveszteri kongózás emléke nálunk szintén eltűnt. Ujabban ilyenkor is bált rendeztek s újév reggelén az ismerősök köszöntötték egymást. Mind karácsonykor, mind újévkor házalni csak a cigányok jártak, akik jókívánságaikért kalácsot s apró pénzt kaptak. Az esztendő jeles napjai voltak a névnapok. Ezek közül azonban csak azokat ünnepelték, amelyek az őszi-téli időszakra estek, ősszel kb. Mihály nappal kezdődtek a névnapozások és kb. József, esetleg György napig tartottak. Ekkor sem volt divat az ajándékozás. Akit felköszöntöttek, az borral, pálinkával, tésztával kínálta meg vendégeit.

47 Ne feledkezzünk meg a legközönségesebb ünnepnapokról, a vasárnapokról. E napon már kb. 10 éves kortól fölfele legalább egyszer illett elmenni templomba. Délután a lányok sétáltak, a legények, férfiak kocsmába mentek, ott kugliztak, beszélgettek. Nyári vasárnapokon rendezték a táncolókat a kert alatti gyepen. Ilyenkor a fiúk zenészt fogadtak, összeölelkezve vagy külön-külön táncolva vonultak a tánchelyre, s az oda gyülekező lányokkal néhány órát táncoltak. Az idősebbek a kiskapuba, a lócára ültek ki, itt figyelték a fiatalokat s beszélgettek. A gyerekek, serdülő fiatalok a falu melletti gyepen különböző társasjátékokat játszottak (szenes tőke, cicázás, laptázás, tekézés stb.).

48 Az emberi életkor jelentősebb fordulóit itt Ís megünnepelték. Ezekről korábban már szóltunk. Vannak viszont olyan szokások, melyek egy-egy élet szakaszra jellemzőek. Ezekről vázlatosan megemlékezünk. Gyermekkor. A csecsemő első lépéseit a szülők felügyelete mellett tette meg, de szívesen bizták a gyerek felügyeletét az idősebb testvérekre. Ezért a gyerek szokásainak kialakulásában a szülők akarata mellett az idősebb testvéreknek nagy szerepe volt. A gyerek értelmi nevelésével a szülők nem igen foglalkozhattak, ezért az tekinthető általános tendenciának, hogy ilyen értelemben a nagyszülők közreműködése válik elsődlegessé. Itt is érvényes az az általános megfigyelés, hogy gyerekek közvetlenül nem a szülőktől, hanem a nagyszülőktől tanulják meg a hagyományokat s ezek gyakorlásában idősebb testvérei, játszótársai működnek közre. Már a 2—3 éves gyerek ott csetlett-botlott a 8—10 évesek között s átvette azok szokásait. Igaz, a nagyobbak nem szívesen vonták be a játékokba a kisebbeket, de a kicsik így is megtanulták s lassan belenőttek a játékokba.

49 Közkedveltebb gyermekjátékok: Hllintázás. A nagyobb gyerekek faágra hosszú, lelógó kétágú kötelet kötöttek, rá deszka ülőkét helyeztek. Fiúk, lányok együtt, de főként lányok szerettek hilintázni. Ha ketten voltak, egyik hajtotta. Ha többen voltak, az időt hilintázó versikével mérték. Minden lendülésre egy-egy metrumnyi versikét mondtak s mikor a versnek vége lett, át kellett adni a helyét másiknak. Megegyezhettek abban is, hogy kettőt, vagy hármat ül valamelyikük, ez azt jelentette, hogy annyiszor mondhatta el a versikét. Egy ilyen vers : Egy üveg alma, Két üveg alma Tíz üveg alma, Tíz, tíz, tiszta víz