Varga Gyula: Egy falu az országban (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 33. Debrecen, 1978)
II. A nép és a föld
2. Calcatura vagy Csapszék forduló szántóföld: 406 hold 98 D-öl kaszáló: 268 hold 650 D-öl Határnevek: a Lápistó végénél, Kósás, Kint ses, Rósás lapos, Sornbékos, Hanta, a puszta templom ajja, a nagy marjai csapszék nyomása. 3. Calcatura, a Hanta és Homokgödör forduló szántóföld: 423 hold 23 D-öl kaszáló: 231 hold 835 D-öl Határnevek: A töltés mellyéke, a Gátfű, Homokgödör, Kun Márton fertő dűlője, Ladamér haiomi dűlő, a Lapis-Tó-nál levő Nyakvakaró, a Hantahát, Kintses, Nyakvakaró, Kint ses laposa, az első telekben levő kaszálló. Minden esztendőben kaszálható kaszállak 636 hold 663 • -öl Határnevek: Törzsökös, Mády szigete, Nagy Nyárasszigete, a Kis Nyáras szigete, Ballagó irtás, Méhes, Sáros-ér, Varjas, Láp-erdő, Felső Nagyszék, Ivó Sziget. Nádas rétek és tók 495 hold 493 D-öl Határnevek: Lápis-tó, Rósás kút tava, Hanta rét, Bagamér ere, Zsombékos-tó, Törzsökös allya, Törzsökös rét, az Első telek allya. 73. Az utolsó bérleti szerződést 1838-ban kötötték, 12 évre. V. 637/a 49. 1838. nov. 29. 74. V. 637/a 3. 1829. Jövedelme az Pusztának. Bevétel: 19 339 V. forint. 49 V 2 kr. Kiadás: 18 251 V. forint 43 kr. A bevétel forrásai: Tengeri föld, Ugarföld, Kenderföld, Kaszállóból, Pascuumból, Tsapszék árenda, Téli pascuumból, nádból. Kiadások: a négy angaria (a bérösszeg negyedévekre eső része) 18 000 V. forint. A maradékból adtak engedményeket rászorulóknak, fizettek a számadónak, számvevőszéknek, vagy 30 forintott innen fizettek a régenyi árendába. Tabéry Géza író is tud róla, hogy a Beöthy Ödöntől bérbe vett „Lápos erdő", „vörös csapszék" csak úgy ontotta a jövedelmet a bérlőknek. Tabéry, 1974. 47. 75. V. 637/a 49. 1829. jan. 2; V. 637/a 60. 1830. 76. V. 637/b 4. 1854. ápr. n, másolat. 77. V. 637/a 4. Beöthy Ödön levele a nótáriushoz 1840. júl. 13. „Édes Nótárius Úr! Ez előtt több évekkel azon szokás divatozott a nagymarjai birtokos és a város lakosai között, hogy a föld osztás alkalmakor az elöljáróság tevé meg az alkut a kiosztandó föld árára nézve, az osztáskor jelen volt egy városi küldöttség, amely a név szerinti jegyzéket vitte".; 1843-ban a Nagy marjai Pusztán a kiosztott kenderföldekért 529 forintot szedtek be. V. 637/a 45. Szám. fkv. 1843/44. 43. tétel. 78. V. 637/a 3. 1828. márc. 6, 1834. ápr. 8. 79. V. 637/a 49. 1829. ápr. 21. A nagymarjai árendális pusztán levő épületek inventáriuma.^ 1. Tiszti ház. 13 öles hosszú, 2 szoba, két kamara, 2 pitvar, két kementze, 2 kandalló, teteje náddal kötve, az eresz alatt talp gerenda tölgy fából, 10 ágassal. Egy fa kémény, deszka kalapja. Sem kakas üllőknek, sem létzeknek híja nintsen. 2. Juhász ház. 2 szoba, kementze, egy kandalló négy ablak, ajtók vas sarokkal, hevederrel, zárral, teteje náddal kötve, kémény fa, egy külső kamara nád padlással. 3. Részint vályog, részint vert falu istálló, nád tető gyenge állapotban. 4. Egy gyenge állapotban levő föld kas. 5. 28X3 öles juh szín, vert falon, belül 32 vastag fa oszlopok, szarufák s kakasüllő tölgyfából, nád tető. 6. A veress csapszék, 4 szobából. Elsőben egy Kelleráj, bormérő asztal, két fogas, egy poltz, egy pintzébe lejáró, ajtó, egy öreg kementze kandallóval, négy lábú tölgyfa asztal, fenyő lótzák. A második, harmadik szoba berendezése teljesen hasonló, csak itt „egy gerézdes bogja kemencze" található. A negyedik szoba mostanában istálló gyanánt használtatik. Van két kamra, pintze, kettős kőből készült árnyék szék, viseltes kávás kút, hozzá ágas, gém, ostor, lántz, vas kanarék, ótska válú. A csapszék mellett egy kőállás, két zablóval, kerítés, kis ajtó, kapu. 80. V. 637/a 4. 1837. máj. 15; Hunyadi, 1936. 105 s személyes megfigyelés alapján. 81. V. 637/b 3. 1852. ápr. 17. Beöthy Ödön köszöni a bírónak az oltó eszközt, melyet adta. „Száza-, dok óta családom a várossal költsönös jóindulattal viseltetik... hiszem, hogy közöttünk az a jó egyetértés soha meg nem szünend" — írja levelében.
