Molnár József: Görög Demeter (1760-1833) (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 30. Debrecen, 1975)

Utóélete

zölte arcképét s a már ismert lexikoncikkektől csak annyiban tért el, hogy a megyei vonatkozást emeli ki: »az önzetlen hazafiságot bámulhatjuk a szintén Bécsben élő (ti. mint Bessenyei) Szabolcs megyei Görög Demeterben, a magyarságnak egyik nagy apostolában is, aki hazánk egyik legrégibb folyóiratának a Hadi és más nevezetes Történetek-nek megalapítója volt és akinek köszönhető az első rendszeres magyar nyelvtannak, a Debreceni Grammatikának keletkezése is.- (202. 211—212.) 1926- ban a Ványi-féle Magyar Irodalmi Lexikon helyesbíti Szinnyei adatát s kiemeli, hogy »ök adták ki Bessenyei György magyar tudós társaság feliállítását sürgető Jámbor szándék-ái is. Tőle szerezte meg Kulcsár István Mikes Kelemen kéziratait. Szállásuk a Bécsben megforduló magyar írók és tudósok rendes találkozóhelye volt, ahol nem egy irodalmi tervet vitattak meg. Görög erős pártfogója volt mindig a magyar irodalomnak. Több tudományos munkát a maga költségén nyomtatott ki s hírlapját ingyen külte a gimnáziumi magyar tanároknak. Értékes térképgyűjteményt is adott ki.- (312.) Benedek Marcell Irodalmi Lexikona is megemlíti nevét (1927. 399.) s a Napkelet Lexikona már csak ennyire tartja méltónak: »Szorg. térképész, első magyar Atlas (1797—1800) Lipszky előfutára (469.). 1927- ben Hajnal István Görög Demeter az Esterházyaknál eredeti levéltári kutatás alapján foglalta össze nevelői tevékenységét s forrásértékű munkája a legbecsesebb tanulmány Márton József életrajza óta Görög Demeterről. Eredményeit hálás szívvel használtuk fel. Hajnal Görög munkásságát általában igen elismerően értékeli: »Görög Demeter a száz évvel ezelőtti Magyarország kultúrpolitikusa volt. Nem pusztán tudományos és még kevésbé egyéni célok állottak szeme előtt, hanem sokirányú működése távoli, egységes gondolatban folyt össze: a nemzetnevelés gondolatában. Az akkori idők kívánták, hogy minden téren maga törjön előre utat. Hírlapíró volt és könyvkiadó, pedagógus és nyelvész, földrajzi író, térképkészítő és közgazdasági író a legelvontabb tudományos elmélyedéstől egészen a leggyakorlatibb kivitelig. Munkatársakat szerzett, a munkát szervezte. írókat, tudósokat, rajzolókat foglalkoztatott. Jövedelmét jutalomdíjakra fordította, többek között a debreceni grammatika is az ő ösztönzésének eredménye. Hírlapját, könyvkiadványait ingyen küldözgette széjjel oly helyekre, hol hasznukat láthatták, Magyarország térképfelvétele az ő vezetésével történt: egy félévszázadig nem készült aztán jobb. Mint közgazdasági író új gazdasági növényeket honosított meg, magvak, növényminták szétküldésével hatva gyakorlati módon ... A tudós valóban politikus is volt egyúttal, nemes módokon tudott érvényesülni. Eszközök nélkül indult céljainak és a saját értékével szerzett eszközöket annak szolgálatába állította.(Irodalomtörténeti Közlemények 37. évf. 1927. 115—118.) 1930-ban Farkas Gyula: Magyar romantika című munkájában így nyilatkozott : ^Összeáll Bécsben egy kis kör, mely keleti ref. környezetből szakadt ide, s célul tűzi ki a magyar irodalom megreformálását. A Szabolcs megyei Görög Demeter és Kerekes Sámuel együtt adják ki a Hadi és más nevezetes Történetek-et, mely 1793-ban Magyar Hírmondó címen folytatódik.- (24. o.)