Molnár József: Görög Demeter (1760-1833) (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 30. Debrecen, 1975)

Utóélete

Ferenc irodalomtörténetének különböző kiadásai főleg nevelői, újságszerkesztői munkásságát emelték ki s azt a feledhetetlen áldozatot, amelyet a magyar nyelv és irodalom támogatására fordított. 1890-ben Takáts Sándor új színben mutatta meg Péteri Takáts Józsefről írt tanulmányában a kor íróival kapcsolatos tevékenységét. 1894-ben jelent meg Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, amelyben Márton és Kállay alapján részletes életrajzot közölt, felsorolta munkáit s méltatta érdemeit. Filológiai szempontból igen fontos, hogy a Göröggel foglalkozó műveket összegyűjtötte. (III. kötet 1391—1393.) Ugyancsak 1894-ben a Pallas Nagy Lexikon-ában Négyesy László írta a vele foglalkozó cikket, hasonlóképpen Márton és Kállay emlékbeszéde alapján. Kiemelte, hogy »becsi helyzetét Görög arra használta fel, hogy a magyar nyelv és művelődés ügyének lehető sok szolgálatot tegyen, erre áldozta jövedelme fölöslegét is, amit nevelési fizetése mellett mind a két grófi háztól húzott . . . Lapja hazafias missziót teljesített: a magyar nyelv szeretetére, becsülésére, tanulására buzdított. Anyagi haszonra a szerkesztők nem néztek, lapjuk jövedelméből pályakérdéseket tűztek ki . . . Kerekessel együtt rajzoló, metsző, festő, könyvnyomó mesterségre számos ifjút képeztettek, s a kartográfiai munkánál is hasznukat vették. Görög mérnököket is tartott rendes fizetéssel s a rajzolást maga vezette.- (VIII. kötet 160—161.) 1894-ben V. S. írt cikket a Vasárnapi Üjságba V. Ferdinánd magyar nevelője címmel, amely Görög Demeter halálának hatvanadik évfordulójára készült (1893. szept. 5.), de csak a következő évben látott napvilágot. O is az említett források alapján elemezte Görög szerepét, de alakjának feledésbe merülése ellen is tiltakozik: »A nemzetek életében nem mindig azoké a legmaradandóbb nyorn, akiknek nevét szárnyára kapja a hír. Zajos sikerek önmaguktól beszélnek, de a szerény érdem megvárja, míg a kegyelet fölkeresi. A nevelés szelleme így hat ki nemzedékekre, eszméket hint az élet gyakorlati utain, mérsékelve az emberi természet fékezetten indulatait. És ha az emberek közönséges társadalmában ily elhatározó és termékenyítő az erkölcsi nevelés komoly szerepe, mennyivel inkább az még az udvari élet csábító légkörében, a hatalom és fény ezer kísértései között. . . Mint író, tudós, gazda és pedagógus s a magyar hírlapírás egyik legelső úttörője, Görög Demeter megérdemli, hogy emlékét kiemeljük a korai feledésből most, mikor 1833. szeptember 5-én bekövetkezett halálának 60 éves fordulója előtt állunk. Működése távol áll az olcsó feltűnés hajhászásától, még nagy művét Magyarország térképét is Lipszky tulajdonította el, ki elkérve azokat, pattantyúsai által olajos papírral lemásoltatta s aztán kiadta. De alakja úgy mint előttünk áll csendes és hasznos munkásság szerény visszavonultságában, megfelel annak az eszménynek, melyet azokról szoktunk alkotni, kik embertásaik erkölcsének nemesítését, ismereteik gyarapítását tűzik ki magas hivatásukul.- (1894. 41. évf. január 21. 38—39. o.) Leközölték a Márton által kiadott arcképét is. A később megjelenő lexikonokban Szinnyei és Négyesy megfogalmazásai alapján készültek a cikkek igen kevés változtatással. A Révai Nagy Lexikona (1913. VIII. 679.) szinte szóról szóra a Pallasbeli cikket adta közre. 1900-ban a Borovszky-íé\e Szabolcs vármegye monográfiája is lekö-