Molnár József: Görög Demeter (1760-1833) (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 30. Debrecen, 1975)
Csokonai és Görög Demeter
szerént kívánom az Urat előre tudósítani, hogy tőlem az Ür és a nagyérdemű Társaság többet vagy kevesebbet ne várjon és ne kívánjon, mint amennyiben magam vagyok, megbocsátván, hogy ha mi ebben magam dicséretére célozni láttatnék, azt ne abból az alacsony characterből méltóztassék az Ür magyarázni, hanem csak abból a pontból, hogy szükség a précisusság kedvéért előre megírnom, mennyiben vannak meg bennem az Ür által kívántatott minéműségek. Tehát 1. A Deák nyelvben lévő tehetségem, minthogy fő gyönyörűséget a római klasszikusok olvasásában találok, felhat szinte a literatúráig, hozzájárulván a beszédben és levélírásban való könnyűség. 2. A német nyelven értem a könyveket, sőt ezekből poétái fordításokat is tettem: de beszélni és levelezni, kivált tudóssal és characterisatus emberrel nem tudok. Ügy de egy esztendeig való bécsi lakás talám helyre fogja ütni azt a fogyatkozásomat. 3. A francia nyelv értésében középszerű vagyok: de az ezen a nyelven való literaturákhoz legjobban vonszó tüzem sebes előmenetellel már magamat is biztatni kezd. 4. Olaszul igen jól értek. 5. A magyar nyelvben lévő tehetségemet debreceni születésem és 22 esztendős koromig való felnevelkedésem, 5 esztendeig tartott utazásaim és tapasztalásaim az egész magyar hazába (kivévén éppen azon részeit, ahol nem magyarok laknak) nyomtatott és még kézírásban lévő munkáim, literatúriai szüntelen való olvasásom, levelezésem, és gyakorlásaim meglehetősen emelték. 6. A statisztika, história, utazások, politica és geographia a természeti históriával együtt 4 esztendőktől fogva egyedül való foglalatosságom. 7. Utoljára ami characteremet illeti, azt az én csekély, de tisztességes nevelésem, olvasásom és gondolkodásom módja, a curata supellex, nem tehették olly nagy világbélivé, olly éclatanttá, mint amiilyent talám az ajánlott statio és az Űr kívánnának: de csendesen élni való vágyásom közönséges-lelkűségem, hazámhoz való tiszteletem és a nemzet s a szelid tudományok eránt való tüzes buzgóságom sokba hasonlóvá tettek ahoz, amint Rousseau magát leírja barátja előtt a IV. levélbe: Une paresseuse aime etc. — Rousseau ugyan a nagy Rousseau volt, énpedig egy kis emberke vagyok: de egy hellernyi circulusnak és egy planétái orbitának lehet azon egy centruma, s mindenik 360 gradusból állhat. Ha tehát ezen tehetségim és ezen fogyatkozásaim mellett tetszik az Űrnak maga mellé venni : méltóztassék az első jó móddal egész statiómnak mivolta felől tudóssá és bizonyossá tenni, hogy én is magamat elkészíthessem, az Űrnak becses levelei is nálam, mint az enyém az Űrnál, megbízó dátum gyanánt maradhasson. Addig is magamat barátságos indúlatiba minden esetre ajánlván, maradtam . . . Debrecen, 1801. február." 21 Csokonai hiába várta a választ egyéniségét őszintén feltáró levelére, s Görög Demeter, eddigi ismereteink szerint nem is válaszolt rá. Egy hónap elteltével szánta el magát arra Csokonai, hogy levelének sorsa után érdeklődjék, s ezért írt 1801. március 19-én levelet Márton József régi kollégiumi társának és barátjának, akiről már Görögnek írt levele írásakor is tudta, hogy Lőcséről Bécsbe került, s Görög Demeter körül tevékenykedik.
