Molnár József: Görög Demeter (1760-1833) (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 30. Debrecen, 1975)

Bevezető

kesztőjeként (barátjával Kerekes Sámuellel végezte ezt a munkát) vált belőle a magyar nyelv lelkes propagálója, irodalmi művek kiadója, mindenkin segítő mecénás, s alig élt abban a korban írással foglalkozó magyar ember, aki ne a legnagyobb tisztelettel emlegette volna nevét. A Görög Demeter köré csoportosuló írói kör jelentőségét már régebben is sejtettem, s azóta a legújabb magyar irodalomtörténet

3 is elismerően emlegeti, de fontosságának megfelelően a mai napig sem foglalkozott vele egyetlen kutatónk sem. Pedig Görög Demeter a legnehezebb időszakban vállalt fontos szerepet (1789—1833 között) irodalmunk, olvasóközönségünk fejlesztésében. De az irodalmon kívül is sok irányú tevékenységet fejtett ki térképeivel, a lóhere elterjesztésével, a szőlőfajták nemesítésével, nem beszélve nevelői tevékenységéről, nyelvtudományi tájékozottságáról, az első rendszeres magyar nyelvtan (Debreceni Grammatika) megjelentetéséről. Negyven évi nevelősködése alatt irányította gróf Kolonics László, herceg Eszterhazy Pál nevelésén kívül I. Ferenc udvarában a királyfiakat is. Ezenkívül az egész magyar nemzet ügyét szem előtt tartva minden keresményét a hazai kultúra és tudomány fejlesztésére áldozta. A magyar nyelv és irodalom támogatásán kívül a hazai zene, tánc, viselet és szokások gondos ápolására buzdított. A felé áradó tiszteletet Csokonai, Berzsenyi, Kisfaludy Sándor hozzá írt költeményei őrizték meg a legmaradandóbban. Kazinczy Ferenc bécsi útjai alkalmával mindig felkereste, s nála ismerkedett meg Hajnóczy Józseffel, aki Görög és Kerekes lapjában a franciaországi eseményekkel kapcsolatos cikkeket írta. A XIX. század elején. Kazinczy fogságból való kiszabadulása után Bécsből Magyarországra, egy kis Zemplén megyei faluba tevődött át a magyar irodalom irányítása, Kazinczy széphalmi otthona lett a központ. Ô, mivel sajtó nem állt rendelkezésére sajátkezűleg írt levelek segítségével végezte felbecsülhetetlen irányító munkáját. Végre a reformeszmék terjedése idején Kisfaludy Károly Aurórájával és a Magyar Tudós Társaság megalapításával Pest lett irodalmunk központja. Görög Demeter megérte eszméinek s törekvéseinek valóraválását, s amikor 1831-ben az Akadémia megkezdte munkáját, őt halála előtt két évvel, nagy érdemeinek elismerése jutalmául tiszteletbeli taggá választották. Mint lapszerkesztő, publicista, nevelő, geográfus, mecénás és mezőgazda egyaránt fontos szerepet töltött be hazánk felvilágosodáskori művelődésében s a reformkor előkészítésében. Megérdemli, hogy munkásságával halála után 140 esztendővel is foglalkozzunk. A továbbiakban szó lesz családjáról, a családhoz és szülőföldhöz való ragaszkodásáról, majd sorra kerül nevelői munkássága, lapszerkesztői, újságírói tevékenysége, bőkezű mecénássága, kapcsolatai a korabeli írókkal, s szó lesz nagyon fontos térképkészítő tevékenységéről, valamint a magyar mezőgazdaságot fejlesztő törekvéseiről, végül utóéletéről, hogy tudomást szerezhessenek a ma élők: hogyan szállott emléke nemzedékről nemzedékre.