Molnár József: Görög Demeter (1760-1833) (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 30. Debrecen, 1975)

A mecénás

A MECÉNÁS A mecénássághoz a nemes és emelkedett lelken kívül nagy vagyonra vagy jövedelemre van szüksége annak, aki önzetlen feladat teljesítésére vállalkozik. Görög Demeter a Hadi és más nevezetes Történetek első lapján 1789 júliusiban költői emelkedettségű szavakkal emlékezett meg nemes szándékukról: „Kedves Hazánk! Tőled vettük Isten után mindenünket: Néked tehát minden tehetségünkkel adózni kötelesek vagyunk. Törekedünk is tőlünk telhetőképpen teljesíteni tartozásunkat. Néked szentelt igyekezetünknek imhol a zsengéje. Vedd azzal a szíves anyai indulattal, mint amilyen fiúi buzgósággal nyújtjuk által többekre s nagyobbakra ösztönöztetvén, hovatovább bővebb mértékben fogjuk bizonyítani, hogy megérdemelünk hív fiaidnak neveztetni." Áldozatkész szolgálat volt maga a sok költséggel és fáradtsággal szerkesztett lap is, de annál sokkal többet is akartak. Remélték az előfizetők támogatását, s hogy a feles pénzt nemzeti célokra, főleg a magyar nyelv művelésére fordíthatják. Ebbe fektették a nevelői munkával keresett pénzüket is s azokat a forintokat, amelyek Dorogról kerültek Bécsbe, az öröklött birtok árendájaként, mert így kamatozott az legjobban. Mindjárt a lap megindulásának első hónapjaiban pályadíjat tűztek ki (1789. szept. 25.) egy magyar nyelvű grammatika elkészítésére (erről később részletesen szólunk) s míg a pályázók készítették munkájukat II. József uralkodásának utolsó évében, a francia forradalom biztató jeleinek sugalmazására először Bessenyei György magyar „tudós társaságot" sürgető füzetkéjét nyomtatták ki ilyen cím alatt: Egy Magyar Társaság iránt való jámbor szándék, Bécsben Hummel Dávid betűivel 1790. Bessenyei már Holmi (1777) című munkájában megpendítette ezt az eszmét s 1781-ben el is készítette kéziratát, de nem akadt könyvnyomtató, aki azt kiadta volna. Ennek fő oka az volt, mert tervezetében többek között azt is indítványozta, hogy a felállítandó tudós társaság (akadémia) saját nyomdát is tartson fenn, s annak segítségével nyomtassa ki tagjainak munkáját. Ez a magán-könyvkiadók üzletét veszélyeztette volna, s ezért a mű kéziratban maradt. Mivel Bessenyei Bécsből bihari birtokára költözött, ekkor már nem sokat törődött a kéziratával, amely Révai Miklós birtokába került. II. József halála után a magyar nyelv iránti lelkesedésben határozta el Révai, hogy Bessenyei munkáját közkinccsé teszi s ebben Görög Demeterek voltak a nyomtatás költségeinek vállalásával segítségére. Révai a bevezető emelkedett hangú írásában a nyilvánosság előtt így mondott köszönetet áldozatkészségükért : „A HADI TÖRTÉNETEK ÍRÓI ÉRDEMES TÁRSASÁGÁNAK BOLDOGSÁGOT!" Szembetűnő nyilvánságossá tettétek a Ti munkálkodástoknak nemes tárgyát. Néhány alacsonyokat a szükség vitt arra, hogy élelemre való segedelmet hitvány firkálással kolduljon a hazától, kik mikor meghíztak az