Molnár József: Görög Demeter (1760-1833) (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 30. Debrecen, 1975)

A térképész

A TÉRKÉPÉSZ Görög Demeter már Bécsben élt, amikor II. József 1786-ban úgy rendelkezett, hogy egész Magyarországot pontosan fel kell mérni, s ezt 750 mérnök végezte el két év alatt. A megadóztatható birtokok terjedelme érdekében 1787-ben Budán főtelekkönyvi hivatalt is állíttatott fel. Ezek az intézkedések ébresztették fel Görög Demeter figyelmét, s maga is érezte a hiányát annak, hogy Magyarországnak nincsen megfelelő térképe. Éppen ezért nevelői és lapszerkesztői munkája mellett feladatának tartotta Kerekes Sámuellel együtt a térképkészítést is. A lap indításától az volt a szándéka, hogy lapjának olvasóit Európa és Magyarország térképeinek megküldésével is nevelni fogja. Az akkor folyó török háború ezt az igényt mindenképpen indokolttá is tette, s a Hadi Történetek mellékleteként már kisebb térképeket rajzoltatott. A térképkészítés azonban még az újságszerkesztésnél is merészebb és főleg nagyon költséges vállalkozásnak számított. Éppen ezért a lapból szerzett felesleges pénzt s a nevelő munkával keresett összeget erre a célra áldozta fel. Gondoskodnia kellett megfelelő szakemberekről is, akiknek nevelését is magára vállalta. S ezek a rézmetszők a lap képeit is elkészítették. Márton erről így ír: »A Hadi Történetek minden kötetének elejét egyegy azon időben élt nevezetes nagy ember rézre metszett képe ékesíté, úgy mint: gróf Hadik András, Báró Laudon főhadivezérek; Baráti Szabó Dávid tudós magyar szerző, báró Orczy Lőrinc hadivezér és Második Leopold Magyarország királya, — jól eltalált és szépen kimetszett képeik. Ezenkívül az öt kötetben 54 rézre metszett képek jelentek meg mind kiszínelve. Ezek közül némelyek a magyar gyalog és lovas regementek vitézeit a törökökkel küzdő helyzetekben ábrázolják; mások földképrajzokban (mappákon) a hadakozás mezejét vagy nevezetes ütközetek tájait vagy pedig várak ostromlásait terjesztik elő, vagy végre a háborúban előforduló hadiszerek esmértetésére szolgáló rajzokat mutatnak.- (Márton 9.) A lapokhoz rajzoltatott képeken kívül legfőbb gondja volt a térképmetszésre megfelelő szakembereket kiképeztetni s azoknak a hazafiaknak száma »kiket a rajzoló, metsző, festő és könyvnyomtató mesterségekre Görög és Kerekes magok taníttattak, részszerént tanulások közben pénzzel vagy munkaadással segítettek, négy esztendő alatt, 1793-ig 20-nál többre ment. Ezek közül idővel jeles mívész mesterek váltak, mint: Falka,

1 Budán a tipográfiai szép betűk metszője; Junker'

2 Bécsben a legszebb írásmetsző; BikfalvP és Czetter'

1 igen jeles rézmetszők, — kik közül az utolsó idővel Oroszországba költözött, s többek mások.- (Márton 19.) A Hadi Történetek első szakaszában 1789. november 13-án a közbejött nehézségekről így számoltak be: »Küldjük a római, orosz és török császárok között folyó hadakozásnak teátromát. Ezt egy érdemes hazánkfia, Junker úr metszette, aki a megígért nagy mappát is készíti. Midőn mi a Hadi Történeteknek írásához fogtunk oly reménységgel voltunk, hogy Európának közönséges nagy mappájával még szeptemberben kedvesked-