Molnár József: Görög Demeter (1760-1833) (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 30. Debrecen, 1975)
A lapszerkesztő és újságíró
adtuk a ceremónia leírásában. — Értésére esett Artaria úrnak magának is az utóbb említett hiba : azért is meg akarván azt orvosolni, kalpagokká változtatta a püspöki süvegeket, de azonban nem formált a kalpagokhoz illő egyenes derekakat, s rajtok hagyta azokon a vecsernyés palástokat is.« (III. 743—744. 1790. dec. 14.) Ez a bíráló, leleplező és oktató magyarázat az olvasóközönség ízlésének nevelését s kritikai szellemük növelését szolgálta. Nagyon alapos és gondos munkát végeztek a szerkesztők s állandóan tanulva, fejlődve, a világban széttekintve váltak a kor legkedveltebb hírlapíróivá. Figyelmük a legapróbb dolgokra is kiterjedt: ^Sajnáljuk, hogy az öszvehajtogatás miá, nagyon roncsolódva vehetik ezen idezárt Mappácskát (a hadszíntér térképérői van szó) s vehették az eddig küldött rajzolatokat is az érdemes előfizető urak: de ki lehet szépen egyengetni, csak éppen méltóztassanak a mappának vagy más rajzolatoknak fejér feleket a hajtásoknál vizes spongyával vagy ruhácskával megnedvesíteni, azután két árkus tiszta papíros vagy keszkenő közzé tenni, megnyomtatni.« (I. 496. 1789. nov. 13.) Az esztétikai nevelést szolgálja az is, hogy a rajzmellékletekhez rámákat is ajánlanak és küldenek az előfizetőknek: »A rajzolatokkal együtt (ezúttal) rámákat nem küldhettünk: meg fogjuk ugyancsak új módiaknak formájokat minden áron küldeni, melyekből lehessen, ha tetszik a mái íz szerént választást tenni. — Azért hagyattunk oly nagy széleket, a már sokszor megnevezett rajzolatoknak, mivel az méginkább neveli méltóságos s díszes voltokat. — (I. 414—415. 1789. okt. 23.) Amikor 1791-ben rajzban bemutatják a mustrákat, amelyek náluk meg is rendelhető, így neveli az olvasóközönséget a szerkesztő: »A cifraságokon kívül való részeiket a rámáknak lehet készíttetni cseresznye, szilva, szil avagy rózsa, brazíliai és mahóni drágább fákból; a cifraságokat pedig jávor és kecskerágó fából. A csillagok végét meglehet barnítani, csak fél óráig meleg (megmelegített) homokban kell tartani. A rámaágaknak veres színt lehet adni pácolás által. A mesterségesebb rámák szegleteire olyan csillagok jöhetnek, mint amilyeneket a figurák ábrázolnak (ti. a képen). Ha a kép nyolcadrétű, úgy a rámaág ne legyen szélesebb egy kisujj nyinál, két ujjnyinál szélesebb s egynél vastagabb pedig soha se legyen, ha mindjárt egy árkus nagyságú is a kép.- (V. 837. 1791. dec. 30.) Külön nyomtatott mellékletet is küldtek olykor lapjukhoz, mint pl. az országgyűlés históriáját s annak aktáit, amelyet az olvasóközönség külön is beköttethetett. Minden kötethez Mutatótáblát is mellékeltek az abc sorrendjében utalva a fontosabb témákra, s ezeket a tudós Fejér György készítette számukra. A Hadi és más nevezetes Történetek két és fél évfolyama (1789. júl.—1791. dec.) öt szakaszban (kötetben) külön névmutatóval ma is féltett kincse könyvtárainknak. Terjedelméről annyit, hogy az öt kötet 258 és fél ív, 4137 oldal terjedelmű. Nem volt könnyű Bécsből ezeket az ív-terjedelmű folyóírásokat a posta segítségével az ország legtávolabbi vidékeire eljuttatni a korabeli szállítási körülmények között. Bajlódtak is eleget a postával és a posta alkalmazottaival. Sok bosszúság is adódott olykor: »Különös megilletődéssel kellett értenünk, hogy kedves hazánkban némely postatisztek oly ször-