Molnár József: Görög Demeter (1760-1833) (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 30. Debrecen, 1975)

A lapszerkesztő és újságíró

rezni kívánják, méltóztassanak levelekbe írni neveket, tisztségeket és lakó­helyeket, és azt, melléje zárván az öt forintokat, ilyen kopertírással felkül­deni: An die K. K. Oberst-Hof-Postamts-Zeitungs-Expedition in Wien. Pro Hadi történetek . . . Sokan kívánják tudni neveit e társaságnak, de megelégedjenek, azokkal még mostan nem szolgálhatunk: elég az, hogy akik ezt a költséges munkát oly csekély áron adják, azt némely különös célból cselekszik, melyet egy hónap múlva fel is fedezni fognak. Ámbár nem igen számosan vannak is, akik azt kívánják, hogy írásunk kétszer járjon egy hétben: mindazonáltal mivel az talám a többi előfizető uraknak is kedvek ellen esni nem fog, azon vagyunk, hogy a cs. kir. postánál elvé­gezhessük, hogyha kétszer jár is, mégis az érdemes közönség a 10 forin­toknál többet ne fizessen.« (I. XVI.) Kezdetben hetenként egyszer jelent meg nyolcadrét formában egy-egy ívnyi terjedelemben, de már 1789 novemberétől kezdve hetenként kétszer küldték a lapot előfizetőiknek. Azokat gyakran örvendeztették meg kézzel színezett rézmetszetekkel, úgy hogy ez a lap volt az első képes újság ma­gyar nyelven. A lap szerkezeti beosztása elég változatos volt. Első helyen mindig a török—magyar háború állásáról számoltak be, aztán érdekes híreket kö­zöltek Európa országaiból. A leggyakrabban szereplő országok: Anglia, (Nagy-Britannia), Ausztria, Belgium, Bosznia, Dánia, Franciaország, Galí­cia, Hollandia. Horvátország, Lengyelország, Montenegró, Németország (Német Birodalom), Oláhország, Svédország, Szerbia, Tótország, Török­ország (Török Birodalom). De találunk hírt Amerikából, sőt még San Do­mingóból is. Az európai nevezetes városokból is gyakran közöltek tudósí­tásokat (Genf, Grác, Konstantinápoly, Lüttich, Nándorfejérvár, Nápoly, Párizs, Velence stb. Belgrád, Berlin pedig majd minden számban szerepel. Minden számban találunk híreket Bécsből, Magyar- és Erdélyországból. A cikkek névtelenek, legfeljebb költemények közlésénél említik meg a szerzőt, vagy ha valami fontos személyi hírt közölnek. Állandó rovatai lapjuknak: hadi tudósítások, tudományos dolgok, ele­gyes tudósítások, nevezetes történetek s általában tudósítások, amelyek a mai hírekhez állanak a legközelebb. Tematikában a háború, politikai ese­mények, kulturális hírek, irodalommal kapcsolatos kérdések (főleg az újonnan megjelenő könyvekre hívják fel a figyelmet) s gyakran lapalji jegyzetben szómagyarázatok s tárgyi ismeretek gazdagítják az olvasókö­zönség műveltségét. Az új szavaknál mindig magyarázat található, s mi­vel a magyar publicisztika nyelve ekkor formálódik, sok lapalji jegyzet is található a lapban. Hivatásuknak tartják a »hazai édes anyanyelv^ ügyét, a nemzeti vise­let, tánc, zene s híres embereket ábrázoló metszetek részletes leírása segít­ségével bővítik az olvasók ismereteit. Képeket közölnek a különböző har­coló regementekről s nagyon nagy gondjuk van a térképmellékletekre, amelyek segítségével a hadszintéren el tudnak igazodni az érdeklődők, de közölnek városképeket is, sőt mindjárt az első évfolyamban a föld golyó­bisát is bemutatják. Találunk metszeteket a tábori felszerelésekről, ágyúk­ról, tűzi testekről, sánckosarakról, fregattról. A korona hazahozatalakor és az országgyűlés alkalmával közlik a korona képét, s a koronázás templo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom