Molnár József: Görög Demeter (1760-1833) (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 30. Debrecen, 1975)

A nevelő

Tokaj környékén és Nagyváradon, s annak nincs semmi nyoma, hogy szülővárosa tájékára eljutott-e éppen ebben az időben. Mikor 64 éves korában megvált a nevelői munkától kitüntették, amiről a Tudományos Gyűjtemény így adott hírt: »Ö. es. kir. Felsége kegyelmes királyunk, aki mindenek felett a nevelésben szerzett érdemeket megjutalmazza, Mélt. Görög Demeter Urat, valóságos aranykulcsos hívét és udvari tanácsosát, hazánknak pedig nagytudományú fiát s íróját, minekutána más dicséretes neveléseken kívül Ferenc Károly, cs. kir. főhercegségének a nevelését nagy dicsérettel elvégezte vala, a Szent István apostoli király rendjének középkeresztjével különös magasztaltatások mellett e folyó 1824-dik esztendőnek októberében kegyelmesen megtisztelni méltóztatott. Minden igaz magyar örvend és szívből kívánja, hogy a nagyérdemű hazánkfia, írója, s literaturánknak előmozdítója, sok esztendőkre fényes élete pályáját terjesztvén, literaturánkat több fontos és tudós munkájával szaporíthassa.«

12 Vajon előkerül-e valaha is nevelési terve, amelyet Ferenc császárnak benyújtott, mert csak annak alapján lehetne igazán méltatni pedagógiai munkáját. Márton szerint: »az ő érdemei, Nevendékein eléggé tündökölnek. Nemzetünk dicsőségére munkálódott Görög kitűnőleg, midőn, mintegy jeget törve, példát adott másoknak is, mi módon lehet és kellessék, az idegen, különösen azon időben áltáljában francia gouverneuröket a nevelés pályáján nemcsak elérni, sőt felyülhaladni.« (Márton 29.)