Molnár József: Görög Demeter (1760-1833) (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 30. Debrecen, 1975)
Görög Demeter családja, életútja, kapcsolata a dorogiakkal
Sámuellel s 1789-ben II. József engedélyével megindították lapjukat a Hadi és más nevezetes Történetek-et, amely e néven 1792-ig jelent meg s attól kezdve mint Magyar Hírmondó az 1803. év közepéig működött. 1802 őszén I. Ferenc császár elkészíttette vele a trónörökös nevelésének tervezetét, amely tetszést aratott, s Görög Demetert meghívták a császári udvarba a királyfiak nevelésére, amelyet 1824-ig folytatott, akkori neveltje, Ferenc Károly főherceg megnősült, s Görög nyugalomba vonult, az udvar évi 8000 frt nyugdíjjal hálálta meg munkáját. Nevelői és lapszerkesztői munkássága közben, mint majd bemutatjuk, bőkezűen támogatta a magyar írókat, irodalmi és tudományos műveket adott ki saját költségén, pályázatokat hirdetett s köré csoportosultak a Bécsben élő magyar írók. 1812-től különös kedvvel foglalkozott a szőlőműveléssel és nemesítéssel. Másik fő gondja volt Magyarország vármegyéinek térképét minél gondosabban elkészíteni. 1829-ben a szőlőfajokról írt kötetét is megjelentette, s mikor a Magyar Tudós Társaság (Akadémia) 1831-ben megalakult, érdemeinek elismeréséül Görög Demetert tiszteletbeli taggá választották. Bécsben halt meg 1833. szeptember 5-én. Az Akadémián 1834. november 8-án Kállay Ferenc mondott róla emlékbeszédet, s életleírását hűséges tanítványa, Márton József készítette el, amely 1834-ben Bécsben rézmetszetű arcképével jelent meg. * * * Görög Demeter a kis hajdúvárosból, amely alig volt fejlettebb a korabeli (XVIII. századvégi) magyar falvaknál, előbb Debrecenben ismerte meg a kálvinista várost, innen egy más felvidéki városba, Ungvárra, került más embertípusok közé és egészen más tájjal ismerkedett meg. Fejlődéseben fontos szerepet játszott ez a két város, hiszen itt ébredt fel benne a nagy tudásvágy, s alig volt 19 éves, amikor Nagyváradra került, ahol egészen más, erdélyi fejedelmi hagyománnyal gazdag új környékkel került kapcsolatba. Ezek után következett Bécs, a világváros. Valahogy úgy érezhette magát ott, mint Bessenyei 8 , amikor Bécsbe került a testőrségbe, vagy ahogy érezhette magát később Kisfaludy Sándor 9 . Meg kellett szoknia ezt az új világot, mint minden korabeli magyar nemesnek, vagy kézművesnek, aki a jóval elmaradottabb hazai tájakról került egyszerre a művészet, irodalom, zene Európában is jelentős városába. Ha a dorogi alacsony házakra gondolt a Burg tövében szinte felfogni is nehéz volt az áthidalhatatlan különbséget. Belekerült abba a mozgalmas szellemi élet központjába, amely abban az időben Mozartnak, Beethovennek s más nagyságoknak teremtő műhelye is volt. Közeljutott az európai felvilágosodás eszméihez s II. József uralkodása alatt valami szabadabb, de kimondottan nemzetellenes szellem uralkodott körülötte, amely feladatának és céljainak kibontakozásában fontos szerepet töltött be. Bécsben múzeum, képtár, színház, könyvtár s művelt emberek vették körül, s lehetősége nyílt műveltség után szomjazó lelke gazdagítására. Közben a költséges világvárosban szerény anyagi körülményei takarékosságra szoktatták s megtanulta,
