Dankó Imre szerk.: Bolgár tanulmányok II. (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 29. Debrecen, 1975)
Sumen városa
12. kép. Sumen (Sumla) látképe a Vasárnapi Újságból, 1877. működését a legelső csitalisték (olvosókör-önképzőkör) egyike. 1856-ban pedig itt nyílt meg az első bolgár lányközépiskola. 1873-ban nőszövetség alakult. 1850-ben pedig magyar kezdeményezésből eredően innen indult el a bolgár színikultúra. Hasonlóképpen magyar kezdeményezésből itt alakult meg az első bolgár zenekar is. Sumen rövid idő alatt a megújhodó bolgár kultúra központja lett. Különösen nagy felelőséget rótt rá ez a török iga alól való felszabadulás utáni időszakban, amikor egy sereg megoldatlan, elodázott gazdasági és társadalmi kérdés is megoldásra várt.Nem lehet csodálkozni azon, hogy a korai bolgár munkásmozgalom is Sumenben bontakozott ki (Dimiter Blagoev két évig itt tanítóskodott), ami aztán a 90-es években nagymértékben forradalmasuk, szocialista irányt vett. Ennek a forradalmi szocialista mozgalomnak olyan kimagasló egyéniségei éltek és dolgoztak Sumenben, mint Wela Blagoeva, Vasil Kolarou, Enjo Markouski. Az első világháborúba idegen érdekek védelmében kényszerített bolgár nép sokat szenvedett és vesztett a háborúban. Az ellenállást, a meg-megújuló szocialista tevékenységet, a kizsákmányolók Bulgáriában is mindjobban fasizálódó berendezésekkel és terrorral tudták csak elnyomni. Ennek a küzdelemnek Sumen volt az egyik központja, márcsak forradalmi hagyományai miatt is. Az antifasiszta harc és a szocializmus ügyéért vívott küzdelemnek is nem egy kimagasló egyénisége innen származott, vagy itt dolgozott, mint például Vela Viskóvá, Gínjo Piskov, August Popov és mindenek előtt Vasil Kolarov, aki után a felszabadulást követően egy ideig Sument Kolarovgradnak is nevezték. A második világháborúba torkollott feudális-fasiszta uralomnak 1944. szeptember 9-én lett vége, amikor Sument a Vörös Hadsereg a legendás hírű Adler-csoport által is segítve felszabadította. Ezután gyorsan megalakultak a népi hatalom szervei és Sumen is, akár egész Bulgária soha nem látott fejlődésnek indult. A szocialista gazdasági és társadalmi átalakulás leküzdhetetlen és ki nem fogyó erőket szabadított fel. Mára már majd teljes mértékben átépítették a várost, a múltat néhány mellékutcai vagy éppen külvárosi ház, építmény idézi csak elénk. Számos új üzem létesült, a régebbieket pedig felújították, fejlesztették. A kultúra is számos új otthonnal gyarapodott; több új iskola és az öreg csitaliste mellé több új művelődési ház, színház, koncertterem stb, épült.