Dankó Imre szerk.: Bolgár tanulmányok II. (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 29. Debrecen, 1975)

Papazjan, Sziranus: Sumen és a bolgár-magyar barátság

Sziranus Papazjan, a sumeni Kossuth Lajos Múzeum muzeológusa Sumen és a bolgár-magyar barátság Kedves ünneplő közönség! Sumen városa igen fontos helyet foglal el a bolgár-magyar kapcsolatok fejlődésében, régi időktől napjainkig. A bolgár-magyar baráti kapcsolatok gyökerei szorosan összefonódnak Sumen történetével. E barátság első lapjai 1444-ben íródtak, amikor a magyarok és bolgárok a sumeni várat ostromolták, közösen harcolva az oszmán hódítók ellen. A vár elfoglalásáért vívott csatában sok száz magyar harcossal együtt, akik élén I. Ulászló király és Hunyadi János állott, részt vett és életét áldozta a sok bolgár önkéntes is. Néhány évszázaddal később Sumen ismét a két nép barátságának központja lett. A török iga alatt élő város menedéket nyújtott 3000 magyar hazájából menekülni kényszerült forradalmárnak, élükön Magyarország nagy fiával, Kossuth Lajossal. Bár az emigránsok sumeni tartózkodása rövid volt, mély nyomokat hagyott városunk életében. Az emigránsok magukkal hozták a leigázott Bulgáriába a forradalmi szabadságszeretetet, s ösztönözték, élesztették népünk harci szellemét. Azokban az időkben Sumen szellemi és gazdasági fejlődése olyan fokot ért el, hogy adva volt a kulturális felemelkedés valamennyi szükséges feltétele. A magyar emigránsok adták az első indítást a bolgár színház fejlődéséhez. A magyar Sátrán Mihály szervezte meg Sumenben Bulgária első zenekarát. A bolgár-magyar barátság e néhány hónap alatt született eredményeit fejlesztették tovább a későbbi nemzedékek. Az 1849-es magyar emigráció tevékenységének elismerését fejezi ki, hogy a sumeniek 1933-ban felkutatták, s emléktáblát helyeztek el azon a házon, amelyben Kossuth lakott 1849. november 21-től 1850. február 16-ig. Az ünnepséget a sumeni Bolgár-Magyar Baráti Kör szervezte, a város egész társadalmának támogatásával. Barátságunk tovább erősüdött 1945 emlékezetes csatáiban, amikor a népek számára legdrágább dolog - a szabadság nevében - magyar földön harcoltak a bolgár katonák, akik közül több mint 15 ezren elestek, vagy megsebesültek. Köztük volt sok sumeni is, — így Georgi ILIEV, Dimiter DIMITROV, Dimiter SZTOJCSEV és sokan mások, akik vérükkel írtak be még egy oldalt az évszázados bolgár-magyar barátságának történetébe. A népi hatalom megszületése után, mind Magyarországon, mind Bulgáriában a két ország barátsága új tartalmat nyert. Kiszélesedtek e barátság fejlődésének, erősödésének lehetőségei, perspektívái. A sumeniek sok éve ápolt gondolata, hogy múzeummá alakítsák át a házat, amelyben Kossuth élt, 1949. november 21-én megvalósult. A Kossuth Múzeum a magyar emigránsok megérkezésének 100. évfordulóján megnyitotta kapuit. Safrankó Emánuel magyar nagykövet, rendkívüli és meghatalmazott miniszter eme emlékezetes szavakat mondotta akkor, az ünnepségen: „E múzeum megnyitásával Önök Su-