Dankó Imre szerk.: A hajdúk a magyar történelemben III. (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 28. Debrecen, 1975)

Rácz István: Hajdúszabadság a második jobbágyság rendszerében Magyarországon

Rácz István Hajdúszabadság a második jobbágyság rendszerében Magyarországon* A kelet- és nyugat-európai országok feudális fejlődésében kezdettől mutatkozó eltérő vonások a XVI. századtól egyre erőteljesebben jelentkeztek. A nyugat-európai társadalmi fejlődés a feudalizmusból kivezető utat kereste, míg a kelet-európai államokban az engelsi terminológiával „zweite Leibeigenschaft"-nak nevezett refeudalizációs korszak következett. Magyarországon a második jobbágyság rendszerének folyamatos, bár nem törésmentes kibontakozása a XVI-XVII. századokban ment végbe és a XVIII. században érte el megmerevedésének szélső formáit. Nem kerülheti el azonban a figyelmünket az a jelenség sem

( hogy egészen addig - tehát a XVIII. századi megmerevedés időszakáig - a parasztság egyes rétegei, csoportjai igyekeztek kivonni magukat a második jobbágyság kötelékéből és fenntartani vagy feltámasztani a fejlődés viszonylag szabadabb lehetőségeit. Mindenképpen indokolt tehát az árnyalt és összetett történeti vizsgálódás. A parasztok fegyveres felkelés formájában jelentkező osztályharca mellett az örökös röghözkötéssel szembeszegülő paraszti törekvések más formáinak az elemzését is a kutatói feladatok közé kell sorolnunk. Kétségtelen, ebből a szempontból elsősorban a városi, különösen is a mezővárosi fejlődést érdemes látóhatárunkba vonni, mert a mezővárosi közösségek biztosították már a korábbi évszázadokban is a paraszti felemelkedés különböző lehetőségeit. A parasztok ellenállásának formáit vizsgálva azonban komoly figyelmet érdemelnek a paraszti felemelkedés XVI-XVII. században kiszélesülő új útjai is: az egymással sok vonatkozásban rokonítható végvári katonaság és a hajdúság kérdései, amelyek ha nem is kizárólagosan, de döntően mégis parasztkérdésként jelentkeznek a történetírásunkban. Az alapkérdés nyilvánvalóan az, hogy a fenti lehetőségek révén milyen erővel és eredménnyel tudtak a jobbágyok a röghözkötő rendiséggel szembeszegülni, milyen volt útkeresésük jellege, egyáltalában.- az ún. szabadparaszti fejlődés jegyeit mennyiben viselték magukon? Ha a hajdúkat nézzük - róluk kívánok az alábbiakban részletesebben szólni -, azt látjuk, hogy az ő fejlődésmenetüket is az általános magyar, sőt mondhatnánk kelet-európai társadalmi fejlődés fő mozgatórugói és változásai határozták meg. Kialakulásuk a XV. század utolsó negyedére tehető, tehát arra az időszakra, amikor a magyarországi jobbágyság - a nagyfokú társadalmi * 1972. szeptember 12-15 között tartott budapesti nemzetközi tudományos ülésszakon elhangzott korreferátum bővített változata.