Dankó Imre szerk.: Bolgár tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 26. Debrecen, 1974)
Dankó Imre: A bolgár népi építkezés irodalma
lelő sajátságok felmérése. Ezt a munkát a bolgár néprajztudomány a népi építkezés területén kevéssel ezelőtt nagyrészt már elvégezte.3 A történeti vonatkozások, a népi építkezés történeti fejlődésének bemutatásával sem adós a bolgár néprajztudomány. Idevonatkozólag csak a leglényegesebb monográfiákra utalunk. 2 ' 1 A népi építkezés történeti kutatásának érdekes összetevője az, hogy időközben a kutatás szempontjai, területe is változott, fejlődött. A kutatásfejlődés lényeges állomása az, amikor a bolgár lakóházat más épületekkel együtt, egymás kölcsönhatásában vizsgálják. A település egészébe ágyazva tárgyalják az egyes építményeket és építményegyütteseket. Ugyancsak a kutatásfejlődés állomása az is, amikor a lakóházakat az udvar többi építményével együtt úgy látják egységben, «n i • . i . . . , , _ hogy az egészet gazdasági egy13. kep. A vrbicai muzeumnaz tatarozása. Szeles * i -i - - •• eresz, nyitott középrész, díszes cardak. Fotó: Dan- segneK vesziK es így üzemszer kó I. 1972. vezési összefüggéseiket is feltárják. Természetesen a különböző történeti mozzanatok közül ebben a relációban csak azok a tényezők jöttek számításba, amelyek befolyással bírtak az építkezés alakulására. 2 ' A bolgár népi építkezés kutatásának intenzitása tette lehetővé, hogy a bolgár néprajztudomány külön, önállóan is foglalkozhatott az egyes épületrészek23 Gellert, J. F.: Ostbulgarische Bauernhaustypen. Zeitschrift für Ethnologie 66. (Berlin, 1935.) - Kozucharov, G. : Kam väprosa za proizehoda i razvitieto na srednorodopskata kásta. Izvestija na Instituta po gradoustrojstvo i architektúra 7-8. (Sofija, 1955.) - Toneu, L. : Narodnata architektúra v rodopskija kraj. Komplcksna nauena Rodopska ekspedieija prez 1953 godina. (Sofija, 1955.) - Kozucharov, G. : Dobrudzanskata kästa. Kompleksna nauena Dobrudzanska ekspedieija prez 1954 godina. (Sofija, 1956.) - Uő.: Narodna zilistna architektúra v rajona na Strandza planina. Kompleksna nauena Strandzanska ekspedieija prez 1955 godina. (Sofija, 1957.) - Uő. : Starata selska kästa v Severozapadna Bälgarija. Kompleksna nauena ekspedieija v Severozapadna Bälgarija prez 1956 godina. (Sofija, 1958.) - Peev, Ch. E. : Plovdivskata kasta prez epochata na Väzrazdaneto. (Sofija, 1960.) - Kozucharov, G. .- Narodnata kästa v Trajansko Breznisko i Kjustendilsko. Kompleksni naucni ekspedieija v Zapadna Bälgarija. (Sofija, 1961.) - Gäläbov, L: Starata kultúra i architektúra na Nesebär. Architektúra 8. (Sofija, 1961.) - Frolec, V. .- Narodnata kästa v sofijsko prez XIX. i nacaloto na XX v. Izvestija na Ethnografskija Institut i Muzej VII. (Sofija, 1964.) 107-144. - Mitajev, K. : Architektúra v srednovekovna Bälgarija. (Sofija, 1965.) - Frolec, V. ; Vliv rozkladu velkorodiny na vyvoj lidového obydli v zapadnim Bulharsku. Cesky lid 52. (Praha, 1965.) - Angelova, R. : Sliven i negovata architektúra prez väzrazdaneto. (Sofija, 1969.) 24 Mitajev, K. .- Zilisnata architektúra v Bälgarija prez IX. i X. v. Izvestija na Archeologiceskija Institut 23. (Sofija, 1960.) - Angelova, R. : Sumenski väzrozdenski kästi. (Sofija, 1965.) - Kozucharov, G. : Bálgarskata kästa prez pet stoletija. Kraja na XIV. v. kraja na XIX. v. (Sofija, 1967.) - Frolec, V.: Izmenite zilista v juznoslavjanskata dunavska oblast. Sprinos kam väprosa za interesnite othosenija v narodnata architektúra. Izvestija na Etnografskija Institut i Muzej XII. (Sofija, 1969.) 19-109.
