Dankó Imre szerk.: Bolgár tanulmányok (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 26. Debrecen, 1974)
Dankó Imre: A bolgár népi építkezés irodalma
Összefoglaló bolgár néprajz eleddig csak lengyel és német nyelven jelent meg." Christo Vakarelski alapvető munkája nagyrészt összegezi a korábbi kutatások eredményeit a népi építkezés vonatkozásában is. A bolgár házat négy nagy csoportba osztja: alföldi vagy dunai bolgár ház, nyugat-bulgáriai vagy macedón-albán ház, rhodopei ház, dobrudzsai ház. J " A bolgárok népi építkezéséről az első adatokat külföldiek, tehát nem bolgárok jegyezték fel. A sok korai adatközlő közül ezúttal csak Paul Rycant angol utazót említjük meg, aki a bolgár építkezésre vonatkozó adatokat is tartalmazó, egyébként más vonatkozású útikönyvét 1668-ban adta ki. 11 A külföldi utazók feljegyzéseivel egyenértékű régi bolgár, illetőleg balkáni források kiadása a közelmúltban indult meg és eleddig még csak kismértékben használták fel őket a bolgár népi építészet kutatásában. 1- Különösen sokat köszönhet a bolgár néprajztudomány a bolgár népi építészet kutatását illetően is a magyar származású, de németül író Kanitz Félixnek, aki számos bulgáriai útjáról készített útibeszámolóiban az adatok egész sorát rögzítette. 13 Kanitz adatait sokan felhasználták, mindmáig idézik; könyvei a bolgár népi építkezés múltjára vonatkozóan egyik legértékesebb forrásnak bizonyultak. 14 Kanitzhoz hasonlóan Veress Sándor is egyik többször idézett adatközlő. Mint tudjuk Veress Kossuth kíséretében emigránsként járt Bulgáriában és a bolgár házról, építkezésről, a házzal kapcsolatos népéletbeli mozzanatokról többször tett említést nagy munkájában. 1 ' De hasonlóképpen több adatot hagyományozott ránk a Kossuth-emigráció több más tagja is. Mind az őket, mind pedig a Veress Sándort idézők, nyilván Veress alapján, mindig gondosan elkülönítették a bolgár házakat, építményeket a török házaktól, építményektől. A bolgár házak, a bolgár életmód alacsony színvonalát, kezdetlegességét következetesen a töPopov, K. : Stranici ot poselistna istorija na Bclos-latinsko. Ezikovedsko-etnografski izsledvanija v pamet na akademik Stojan Romanski. (Sofija. 1960.) - Prázák, V.: KözépEurópa népi építkezésének néhány fejlődéstörténeti kérdése. Műveltség és Hagyomány I-II. (Budapest, 1960.) 293-304. - Barabás J. : Vozniknovenije poselenij usadebnogo tipa v vostocnoj casti Srednej Evropy. Acta Ethnographica 12. 1963. 3-4. sz. - Frolec, V. : Narodnata kásta v Sofijsko prez XIX i nacaloto na XX v. Izvestija na Etnografskija Institut i Muzej (Sofija). 7. 1964. - Gcorgieva B. és Dancev, G. : Socialisticesko preustrojstvo na kastata i domakinstvoto v polskitc sela. Uo. 10. 1967. 5-766. - Dancev, G. : Kásta i ziliste na rodopskite bálgari. Narodnostna i bitova obsnot na rodopskite bálgari. Sofija. 1969. 13-55. 9 Christo Vakarelski: Ethnografia Bulgarii. Wroclaw, 1965. 392 p. 4- XXI. t. - Uő.: Bulgarische Volkskunde. (Berlin, 1969.) 449 p. + 52 tábla és 11 térkép. 10 Uo. Első fejezet 9. rész. („Wohnstätten und Architektur"). 11 The present state of the Ottoman Empire, by Paul Rycant. (London, 1668.) Idézi: Georg Rosen: Die Balkan-Haiduken. (Leipzig, 1878.) 5-6. 12 Nikolaj Todorov : Polozenieto na bälgarskija narod pod tursko robstvo. Dokumenti i materiali. (Sofija, 1953.) - Nikolajev Vsevolod: Nabljudenija na mnozestvo redki i zabelezitelni mesta, videni v Gruzija, Azija, Judeja, Egipet, Arabija, i drugi cuzdi strani ot Pier Belon dju Man. (Sofija, 1953.) 13 Kanitz, F. .- Reise in Süd-Serbien und Nord-Bulgarien ausgeführt im Jahre 1864. (Wien, 1868.) - Reise im bulgarischen Donau-, Timok- und Sveti Nikola-Balkan-Gebiet. Mitteilungen der Geographischen Gesellschaft in Wien. 15. 1872. Heft. 3. - Donau-Bulgarien und der Balkan. Historisch-gcographisch-etnographische Reisestudien aus den Jahren 1860-1879. Zweite neue bearbeitete Auflage. I-II. Band. (Leipzig, 1882.) 14 Razbojnikov, A. S. : Vidove naseleni mesta v Bälgarija. Izvestija na Bálgarskoto geografsko druzestvo 1. (Sofija, 1933.) 15 Veress Sándor: A magyar emigratio a Keleten. I-II. (Budapest, 1878.)
